Szemészet, 1961 (98. évfolyam, 1-4. szám)

1961-09-01 / 3. szám

több, mint +3,0 D), s így a Donders-féle parallelogramma pozitív és negatív oldala közti arány (3,5 : 2,5) eltolódik.

Karpowicz kísérlete figyelemre méltó. Ugyanis vannak 7—12 hónapos csecsemők, akik a binocularis látás kialakulásakor elkezdenek kancsalítani. Számuk elég kicsi és nyilván extrem esetek. Azonban jó volna tudni, hogy az ametropiásoknál mennyi volt a totalis hypermetropia, hány dioptriás üveget adott nékik a szerző, mennyi dioptriánál és hány éves korban szüntette be a szeművegviselést, milyen rendszeresen hordták a gyermekek, stb. Ilyen adatok hiányában nehéz, sőt lehetetlen a Donders-féle elv kiértékelése. Levelében Karpowicz azt írta, hogy kancsal gyermekeknél, de nem kancsaloknál is, anisometropia, isometropia ( + 2 és +3 D) esetében prophylaktikusan a szem teljes törőerejét kell korrigálni. Az utóbbiaknál lehet 1—1,5 éves korig várni, azonban 3 havonta meg kell ismételni a refrakció-mérést.

Vizsgálataink alapján felvetődik a kérdés, mennyi bármely adott esetben a normális refrakció. Ezzel különben Steiger is foglalkozott. Ez a Karpowicz által felvetett A. P. A. vonatkozásában lényeges, mert a praeventio megköveteli annak tisztázását, hogy mikor és mennyi túllátóság esetén korrigáljunk. A „mikor” kérdés Kettesy stabilizációs tanával függ össze, a „mennyi dioptria” pedig vizsgálataink eredményével. Helyes-e csecsemőknél, de kisgyermekeknél is a fejlődő, kialakuló, stabilizáció felé haladó szem refrakcióját megvál162