Szemészet, 1961 (98. évfolyam, 1-4. szám)
1961-09-01 / 3. szám
Néhány megjegyzés Karpowicz „Actio ргаетепйта antistrabismatica”-jálioz koraszülöttek és csecsemők fénytörésének vizsgálata alapján MOLNÁR LAJOS Karpowicz lengyel szemész az 1958. évi brüsszeli Nemzetközi Szemészkongresszuson beszámolt a kancsalság megelőzéséről, amit ,,Actio Praeventiva Antistrabismatica”-nak (A. P. A.) nevezett el. Előadta, hogy 874 7—12 hónapos csecsemő refrakcióját lemérve 72-nél talált ametropiát. Ezeknek szemüveget rendelt és 4 év múlva egynél sem tapasztalt kancsalságot. Időközben már 10 gyermeknél beszüntette a szeművegviselést. — Azt hiszem, hogy mindazok, akik a kancsalság gyógyításának problémáival foglalkoznak, nagy érdeklődéssel vették tudomásul ezt a kísérletet, mert a kancsalság okára óhajt rámutatni. E közleményünkben nem foglalkozunk a kancsalság keletkezésének kérdésével, azonban úgy látjuk, hogy Karpowicz az okot, — ha közvetett módon is — elsősorban a szem refrakciójában keresi, ezért végeztünk ilyen irányban vizsgálatokat. A szem fénytörését régen és az utóbbi években is sokan vizsgálták. A legismertebb és a legnagyobb hatást Steiger elmélete váltotta ki, aki 3000 6—7 éves gyermek cornea-refrakcióját lemérve megállapította, hogy ez — mint általában a test más mérete — követi a binomiális görbét. Ebből arra gondolt, hogy a szem többi törőközege, valamint a szem hossza is hasonlóképpen viselkedik. Igazolták ezt Scheerer, Trón, Stenström és mások vizsgálatai is. Steiger az ametropia, különösen a myopia okául ezen optikai állandók hibás kombinációját fogta fel. Kettesynek az a véleménye, hogy a törőerő kialakulása összefügg a szem fejlődésével és részben növekedési jelenségnek fogható fel. Ezért a Steiger-tant kiegészítette a stabilizáció fogalmával. Koraszülöttek, újszülöttek és csecsemők szemének fénytörését már sokkal kevesebben vizsgálták, nyilvánvalóan a nehezebb kivitelezés miatt. Pedig a szem fejlődésére, a refrakció és szemtengely-hossz közötti összefüggésre, valamint a Karpowicz által felvetett kancsalság-megelőzésre vonatkozólag ebből értékes következtetéseket lehet levonni. Újszülöttek és 1 hónapos csecsemők átlagos fénytörését Horstmann (1884) +- 2,4 D-nak, Schleich (1884) + 4,4 D-nak, Germann (1885) +- 5,3 D-nak, Herrnheiser (1892) -+ 2,3 D-nak; 1. táblázat Vizsgáltak kora Száma H % E 0/ /0 M 0/ /0 Átlag D érték 2—7 napos koraszülött.................................... 84 91,8 2,3 5,9 + 3,9 2-—7 napos újszülött ....................................... 81 92,6 3,7 3,7 + 3,2 7—30 napos koraszülött és csecsemő . . . 148 91,6 5,4 4,0 + 2,9 1—6 hónapos csecsemő ................................. 165 90,4 5,4 4,2 + 2,7 6—12 hónapos csecsemő ............................... 113 89,5 6,1 4,4 + 2,6 1—2 éves gyermek........................................... 48 77,2 18,7 4,4 + 2,4 2—5 éves gyermek........................................... 83 77,0 17,0 6,0 + 1,9 157
