Szemészet, 1961 (98. évfolyam, 1-4. szám)

1961-09-01 / 3. szám

Az utóbbi időben mind gyakrabban ajánlott therápiás aethylalkoholt (Roe, Olehla, Gilger—Potts—Farkas, Votocková) nem alkalmaztuk, mert ennek praktikus keresztülvitele az adagolás nehézsége miatt megnehezített. Kis mennyiség a mérgezési tüneteket fokozhatja, nagy mennyiségű aethylalkohol adása pedig halálossá válhat. Lehet, hogy az egyidejűleg fogyasztott aethylalkohol a mérgezési tünetek súlyosságát csökkenti, de szemészeti szempontból semmi szín alatt sem előnyös. Megerősíti ezt a nézetet az 1. számú esetünk, ahol a beteg a MA. fogyasztása előtt és utána is tekintélyes mennyiségű aethylalkoholt fogyasztott és ennek ellenére ő vakult meg egyedül. Grósz 1958-ban írt cikkében az aethylalkohol therápiát egyenesen károsnak minősíti.

Úri és Jeney által ajánlott pektin anyagokkal való kezelést mi a súlyosabb mérgezetteknél nagy mennyiségű alma etetése formájában alkalmaztuk. Ennek értéke szintén kétséges, mert újabb vizsgálatok azt mutatják, hogy a hatásos pektin 5—11% methanolt tartalmaz (Grósz és Orthner).

Az alkalizálás minden betegnél megtörtént, acidózis 31 esetben fordult elő. A betegek napi 1 —5 evőkanál szódabikarbónátot kaptak, miután megbízható intravénás szer pillanatnyilag nem állott rendelkezésünkre. Lumbálpunktiót — aminek jó hatása inkább a nyomáscsökkentés, mint a méregtelenítés (Reiner) — és infusiót csak súlyosabb esetekben alkalmaztunk.

A második világháborúban előfordult tömeges MA. mérgezések részben közlésre kerültek. Az általunk hozzáférhető irodalomban ilyen tömegű mérgezésről a második világháború után csak egy amerikai szerző dolgozatát találtuk, — (Benton—Calhoun) ahol 320 beteg közül 37 halt meg (24 még kezelésbe vétel előtt), három megvakult, hat betegnél pedig 0,1-nél kevesebb látás maradt.

összefoglalás

Az a tény, hogy 128 methylalkohol mérgezettből csak három exitált (ezek közül egy még beszállítás közben, tehát a gyógykezelés megkezdése előtt), és csak egy vakult meg, annak dacára, hogy a beteganyag több, mint a felét nők és gyermekek képezték, — annak tudható be, hogy az állami szervek azonnal, jó szervezéssel kiderítették a methylalkohollal rendelkező személyeket, így megakadályozták a további fogyasztást és a mérgezetteket idejében kórházba irányították. A kórházi felvétel megtörténte után pedig haladéktalanul — a mai felfogásnak megfelelő — gyógykezelésben részesültek betegeink.

Irodalom

L. Agg Z.: Orvosi Hetilap, 22 : 699, 1949. — 2. Benton—Calhoun: Zbl. ges. Ophth. 60 : 283, 1953. — 3. Burk M. : Kiin. Mbl. Augenhk. 130 : 845, 1957. — 4. Cilger A. P.—Potts A. M.—Farkas I. 8. : Zbl. ges. Ophth. 70 : 192, 957. -— 5. Gilger A. P.~ Potts A. M. : Zbl. ges. Ophth. 65 : 176, 1955. — 6. Grósz I. : Orvosi Hetilap, 1058, 1958. — 7. Grósz I. : Orvosok Lapja, 8 : 473, 1945. — 8. Euler P. : Kiin. Mbl. Augenhk. 112 : 172, 1948. — 9. Fanla H. : Zbl. ges. Ophth. 52 : 230, 1950. — 10. Handmann M. : Kiin. Mbl. Augenhk. 112 : 182, 1948. — 11. Herzau: Kiin. Mbl. Augenhk. 113:

183, 1948. — 12. Klenová V.—Fantis A. : Zbl. ges. Ophth. 72 : 216, 1957. — 13. Müller H. : Kiin. Mbl. Augenhk. 116 : 135, 1950. — 14. Nagy F. : Szemészet, 95 : 156, 1958. —- 15. Orthner: Zbl. ges. Ophth. 57 : 216, 1952. — 16. Olehla J. : Zbl. ges. Ophth. 68: 355, 1956. — 17. Potts A. M. : Zbl. ges. Ophth. 65 : 176, 1955. -— 18. Reiner E. R. : Zbl. ges. Ophth. 58 : 143, 1952/53. — 19. Roe O. : Zbl. ges. Ophth. 66 : 43, 1955/56. — 20. SiegertP. : Kiin. Mbl. Augenhk. 114 : 179, 1949. — 21. Uri J.—Jeney E. : Orvosok Lapja, 16 : 961, 1946. — 22. Votocková J. : Zbl. ges. Ophth. 64 : 332, 1955. — 23. Major-—Balogh—Devecsery—Tarnótzky : Megjelenés alatt.

139