Szemészet, 1961 (98. évfolyam, 1-4. szám)
1961-06-01 / 2. szám
lehetővé válik az immunbiológiai folyamatok tanulmányozása a különböző uveitisek esetében is. Még finomabb analysis céljaira dolgozta ki Francois munkatársaival a magas nyomásos agar mikroelektrophorézist. 2. Cytológia Brückner A. alapította meg monográfiájával 1919-ben az emberi szem kóros folyadékának cytológiáját. 85 enucleált szem csarnokvizének és üvegtestének May—Grünwald—Giemsa szerint festett készítményein tanulmányozta a sejtes elemeket és előrelátta, hogy az élőben végzett csarnokcsapolás a klinikusnak az intraocularis gyulladások diagnózisa és prognózisa szempontjából hasznos sejtképleteket fog szolgáltatni. Gilbert, Wolf, Salvati és az Irvineek munkássága után Verrey kutatásai igazolták Brückner előrelátását. A normális csarnokvíz nem tartalmaz sejteket. Ha számuk meghaladja mm3-kint az 1—2-t, akkor már kóros folyadékról van szó. Megfelelő kenet nyerése végett a leszívott csarnokvizet Verrey eszközével és módszere szerint centrifugálni kell. Az elülső uvea és a szaruhártya mély rétegeinek gyulladása esetén a csarnokvízbeli szabad sejtek mennyisége változó. Számuk több mint 100 000-re emelkedhet mm3-kint. Manzitti, Remky, Of fret és Saraux, a Dejeaniskola és mások megerősítették Verrey ezen adatait. A hypopyon fölött a csarnokvíz 100—500 sejtet tartalmazhat, míg a gennygyülemben több tízezer lehet. A fehérjetartalom és a sejtszám viszonya nagyjából a következő : Fehérje mennyiség Sejtszám mm3-kint Pándy‘0 0— 5 Pándy + 5— 100 Pándy + + 30— 500 Pándy + + + • 100—10 000 és több. A „dissociation albumino-cytologique” esetében : sok fehérje és kevés sejt található a csarnokvízben. A különböző nem gyulladásos szembetegség és a szemfenék gyulladásos tünetei esetében fordul elő. A postuveitises komplikált hályogok esetében Böhringer és Verrey megállapította, hogy egy erős „dissociation albumino-cytologique” jobb prognózisú, mint a gyenge dissociatio esetei, ahol a sejtek nagyszámúak. A sejtes elemek a szöveti folyamat veszedelmesebb aktivitását jelzik a postoperativ lefolyásban, mint a kapilláris gát tartós zavara. Verrey 1945- és 1954-ben közölt monográfiájában ismertette vizsgálati eredményeit, amelyeknek során megpróbálta osztályozni a kóros csarnokvíz igen változatos sejtképét : Verrey osztályozása : 1. Vérből származó sejtek a) Vörösvértestek b) Polynuklearis neutrophil leukocyták 2. Kevert eredésü : vér és reticulo-endothel rendszerbeli histiocyter sejtek a) Leukocyták és eosinophil sejtek b) Leukocyták és hasophil sejtek c) Lymphocyták és lymphocytoid alakok d) Monocyták és monocytoid sejtek e) Plasmocyták és plasmocytoid alakok 3. Endothel, reticulo-endothel és kötőhártya származású sejtek a) Endothel vagy reticulo-endothel sejtek, histiocyták b) Fibrocyták 114
