Szemészet, 1960 (97. évfolyam, 1-4. szám)
1960-06-01 / 2. szám
ábra. Az emberi és szarvasmarha corneából színkép-elemzéssel kimutatható nyomelemek д CSJ + + + -н + >-н + + + + ÉH + -и + + + f-t 00 + + + Д m + + + + rŰ Рч + + . + ё-н-н о Я + + + + д Я + + -н + + з + + + + © Рч + + + + + + + + + + Д О ~f* Ч~ 4" “Ь + и О + + + тЗ О-н нч +-н сЗ W + + + и-н -н + Д < + + + ьо < + + + + + г-Н + + +1 + + Elem 10 db ökör cornea, 1 cs. 10 db ökör cornea, 2 cs. 4 db emberi cornea ......... 8 db emberi cornea ......... Összesen .................. lóan viselkedik. Az alumíniummal és magnéziummal szemben a cornea csökkent affinitású. Brand és Takács, Wilson-f. megbetegedésben a Kayser—Fleischer-gyűrű hisztokémiai vizsgálatakor a membrana Descemetiben rezet talált. Kukán és Koczkás élő emberi szemen végzett spektroskópos vizsgálattal réz medikáció okozta chalkosis corneae-ről számol be. Nem pathológiás esetekre vonatkozó vizsgálati eredmények összehasonlítása során Thomas sem említ a felsoroltaknál több elemnyomot ; adatai csaknem kivétel nélkül állati corneára vonatkoznak. Vizsgálatainkat egyszerre több szarvasmarha és emberi corneán végeztük. Vágóhidra került, állatorvosilag megvizsgált 20 átlagos súlyú marha szemének corneáját dolgoztuk fel. Ügyeltünk arra, hogy az enuclealandó szemek az állat levágása során ne szennyeződjenek. Csak a felmetszés után teljesen épnek bizonyult szemek corneáját használtuk fel. A kimetszésnél arra törekedtünk, hogy minél nagyobb cornea darabot nyerjünk, de a vágás a Schlemm-csatornát sehol ne érintse. Erre azért voltunk tekintettel, hogy a Schlemm-csatornában esetleg jelenlévő vér ne szennyezze a corneát. Vigyáztunk arra is, hogy a műszerek a szem más részéhez, főleg az Íriszhez ne érjenek. A feldolgozott emberi corneák kiválasztásánál fontosnak tartottuk a bulbusok épségét és a sectiós leletet. Csak akkor használtuk fel a szaruhártyát, ha rendszer-megbetegedés, vagy anyagcsere zavar kizárható volt. így 12 emberi szem corneáját vizsgáltuk meg. A szaruhártyát úgy metszettük ki, mint a szarvasmarva szemből. Mind az emberi, mind a szarvasmarha szaruhártyájában azokat a nyomelemeket kerestük, amelyeket a szervezet más depó helyén, csontokban, májban, vesében már kimutattak. Methodika 1. Az anyag előkészítése felvételhez : A corneák egy részét frissen, szárítás nélkül, kvarc tégelybe helyeztük. (A tégelyt előzetesen kémiai módszerekkel gondosan mentesítettük a szennyeződésektől.) A corneák másik részét légszárazon használtuk fel ; kb. 700 C°-on elektromos kemencében elhamvasztottuk. A hamut színképileg tiszta grafittal 1 : 2 arányban kevertük, a homogén keveréket furatos spektrál-szén elektródába helyeztük. 2. Az anyag gerjesztése : Aktivált (nagyfrekvenciás gyújtású) váltóáramú folytonos ívgerjesztéssel történt 110 V feszültség 5A áramerősség mellett. 3. A felvétel Q 24 jelzésű kvarc-spektrográffal, 10 /jl résnyílással, középleképzéssel készült. Az égő ív felnagyított képének a kirekesztett középső részét 67
