Szemészet, 1960 (97. évfolyam, 1-4. szám)
1960-03-01 / 1. szám
verdino pilocarpin cseppek és nyomó kötés együttes alkalmazását javasolja acut keratoconus esetében. Ezzel szemben Szekler a Sato-féle műtét mellett dönt. Rohrschneider és Stöhr 40%-os szőlőcukoroldat becseppentése után gyorsabb javulást figyelt meg. Mi a gyulladásos tünetek csökkentésére corti - son, scopolamin cseppeket adtunk jó eredménnyel az acut szakban. A hegesedés befejeződése után kontakt kagylós correctio indokolt. Jelen esetünkben is kontakt kagylót alkalmaztunk a beteg balszemére, amelyen a gyulladás még a felvétel előtt zajlott le. A kontakt kagylóval látás élessége 5/50-ről 5/10-re javult. A kagylót a beteg 10—12 órán át tudja viselni egyfolytában, néha délben fél óra szünetet tart. Ha a kontakt kagylót a beteg nem tudná megszokni, szóba kerülhet optikai iridectomia, vagy szaruhártya átültetés. Ez utóbbival kapcsolatban az irodalmi adatok jó eredményről számolnak be, megfelelő nagyságú korong esetén. Megbeszélés Esetünk az irodalmi adatok alapján typusos acut keratoconus. Tulajdonképpen a keratoconus acut tünetekkel járó complicatiója. A folyamat ezen acut szakaszának észlelése elég ritka, talán azért, mert az amúgy is általában rossz látású keratoconusos betegek fél szemük látásának romlása esetén nem fordulnak mindjárt szemorvoshoz, legfeljebb csak a második szemen jelentkező tünetek alkalmával, miként a mi betegünk is. Az elváltozás ugyanis s a velejáró panaszok — bár mindkét szemen jelentkezhetnek — azonban legtöbbször a két szemen nem egyidejűleg. A complicatio ritkaságát megerősíti intézetünk kontakt laboratóriumának az utolsó 5 évben észlelt azon megfigyelése, hogy a kb. 200 keratoconusos beteg közül csupán 3-nál észlelt hasonló elváltozást. Két esetben olyan hegesedés volt jelen, mely szintén a leírt kórfolyamat maradványtüneteinek tekinthető. Irodalom Böke, W. und Conrads, H. : Graefes Arch. Opthhalm. 1957. Bd. 159 S. 277. — Cascio, C. : It. Ott. 1954. 23. 7—8. 333—338. — Chi, H. H., Katzin, H. M., Teng, C. C. : 1956. Am. J. Ophthalm. 42. 847. — Diener, F. : Kiin. Mbl. Augenhk. 1952. Bd. 121. S. 82. — Erggelet, Klin. Mbl. Augenhk. 1923. Bd. 70. S. 758. — Forni, S. : 1955. Fortschritte der Augenheilkunde IV. S. 291. — Günther, G. : 1958. Klin. МЫ. Augenhk. 133. Bd. 1. S. 40—50. —Heinmüller, G. : Klin. Mbl. Augenhk. 1958. Bd. 134. S. 410—413. — Hoffmann, H. : 1956. Klin. Mbl. Augenhk. Bd. 129. S. 756. — Komoto : Klin. Mbl. Augenhk. 1920. Bd. 65. S. 168. -— Morrison, F. : Amer. J. Ophthalm. 1926. 9. 842. — Pau, H. : Graefes Arch. Ophthalm. 1954. Bd. 154. S. 579.—Plaut, R. : Klin. Mbl. Augenheilk. 1900. Bd. 38. S. 65.— Rohrschneider, W. und Stöhr, C. : Klin. МЫ. Augenheilk. 1954. Bd. 125. S. 305. — Thomas : The Cornea. 1958. 233—247. Юдит LU a p m а и ь—И штван Дьёрффи: Острый кератоконус. J. Sármány, I. Győrffy: Acute Keratoconus. On the base of literature data, authors consider the reported case a typical acute keratoconus. Essentially, the condition is a complication of keratoconus associated with acute symptoms. Prior to this stage, the process is rarely observed, probably because the patients having a bad sight on account of the keratoconus do not consult an ophthalmologist for the determination of the one eye only. Like in the reported case, examination is asked for when the other eye also becomes worse. The alteration and the complaints occur, in most cases, not simultaneously in the two eyes. Authors observed in the past 5 years 200 patients suffering with keratoconus, but only three in whom this complication ensured. In two further patients, extensive cicatrization was considered the remnant of the discussed process. J. Sármány und I. Györffy: Akuter Keratoconus. Auf Grund der Literaturangaben ist der beschriebene Fall ein typischer akuter Keratoconus, eigentlich eine mit akuten Symptomen verbundene Komplikation des 4 Szemészet 49
