Szemészet, 1960 (97. évfolyam, 1-4. szám)

1960-03-01 / 1. szám

Műtét után egy héttel az exophthalmus kifejezetten kisebb volt, mint műtét előtt. A megítélést zavarta az alsó szemhéj oedemája és a kötőhártya chemosisa, ami 14 nap alatt teljesen eltűnt. Ekkor már protrusio nem volt látható. Hertel jobb szemen : 13 mm, bal szemen : 14 mm. (4. kép.) A beteg műtét után antibioticumot és roboráló gyógyszereket kapott, láza nem volt, komplikáeiómentesen gyógyult. Szemgolyó csaknem teljesen mozdulatlan maradt ; előrenéz, keveset befelé-felfelé mozog. Szövettani vizsgálat : Babnyi, lágy, helyenként kocsonyás tapintatú szövet darabka. A metszetben fellazult agyszövetet látunk. Dg : Encephalocele. (5. kép.) Az exophthalmus oka tehát nem daganat, hanem encephalocele volt, ami az orbita elülső részén sem gyakori, de különösen ritka az orbita fenekén. Hazai irodalmunkban Radnót említi, hogy az orbita elején előforduló dermoid cysták nem tévesztendők össze meningo- és encephalocelékkel. Kettesy és Miklós kö­zöltek az orbita elülső részéből kiinduló encephalocelét. Az orbita hátulsó részében levő encephalocele leírását azonban hazai irodalmunkban nem találtam. Régebben aszerint, hogy milyen szövet volt a sérv­ben megkülönböztettek meningo-, encephalo-, meningo­­cephalo-, hydroencephalomeningo- és encephalocysto­­meningocélét. Ennél sokkal világosabb az anatómiai megjelölés, melyszerint basalis, occipitalis, frontalis, parietalis és lateralis encephalocele van. Reali 140 orbitalis encephalocele közül 86 occipitalis, 33 frontalis, 12 parietalis, 8 lateralis és 1 basalis ence­phalocelét talált. A gyakoriság sorrend­jét illetően ezzel megegyeznek Houel, Lawrence, Wallmann, Larger és Lind­­fors statisztikái is, míg Delloff szerint több a frontalis encephalocele, mint az occipitalis. Azonban minden irodalmi statisztika megegyezik abban, hogy a legritkább az orbita hátsó részében levő encephalocele, ami a basalis cso­portba tartozik. Starndberg összegezte a világirodalomban 1841—1948. között leírt, biztosan az orbita hátsó részé­ben előforduló encephalocéléket és ösz­­szesen 31-t talált. 13 hetes kortól 77 éves korig fordultak elő, többször nők­nél. mint férfiaknál és több, mint két­harmada 30 évnél fiatalabb beteg volt. Sokszor tumornak diagnosztizálták. Az esetekből megállapította az ence­phalocele orbitae posterioris tünet­komplexumát: lassan fejlődik, egy­oldali exophthalmust okoz, főleg fiatal korban. Legtöbbször a pulzussal syn­­cron pulzál. Reponáláskor a protrusio 4. ábra csökkenhet agyi tünetek jelentkezése nélkül, bár előfordulhat szédülés, hányás. A carotis nyomására a pulsátio változatlan marad. Bulbus lefelé és laterálisán dislocalt. (Jaensch két esete lefelé és mediálisan volt eltolva.) Ilyenkor az orbita lateralis falában foglal 43

Next

/
Thumbnails
Contents