Szemészet, 1960 (97. évfolyam, 1-4. szám)
1960-09-01 / 3. szám
vizsgálatát (antistreptolysin, CRP, fehérje-frakciók stb.) is felhasználjuk az aetiologia kiderítésére. 1. Bottyán-test. Bottyán szerint a foggyökér körüli granulómából endoallergiás állapot fejlődhet ki, amelynek az ún. második betegség pl. iritis, uveitis, rheumatismus stb. létrejöttében lehet döntő szerepe. Ezért a periapicalis granulómákból 12%-os hypertóniás konyhasó és némi trypaflavin hozzáadásával kivonatot (granuloma-antigen) állított elő. A Bottyán-test kivitele igen egyszerű. A granuloma-antigen 0,05—0,1 ml-ét a hát bőrébe fecskendezzük ; egyidejűleg kontrolként ugyanennyi élettani konyhasó oldatot adunk. Pozitív esetben 24 óra múlva a tubereulin-próbához hasonló pír fejlődik ki a bőr 5 mm2-nél nagyobb területének beszűrődésével. A pozitív intracutan reakció a bőr foggóc okozta sensibilizáltságát jelzi. A góc által kiváltott második betegséggel való focalis kapcsolat csak akkor bizonyított, ha 0,3—0,5 ml bőr alá fecskendezett granuloma-antigen pozitív reakciót eredményez és 48 óra múlva a klinikai fluorometria a permeabilitás fokozódását bizonyítja. Bottyán eljárásával Proell és Klees, Weiland, Dittmar, Wolff, Flohr és sokan mások is foglalkoztak. A granuloma-antigent szerv-, ill. gócspecifikusnak tartják és hatásmechanizmusként Bottyán-hoz hasonlóan az antigen-antitest reakción nyugvó allergisatiót képzelik. Ezek szerint a Bottyán-féle granulomaantigen az endoallergenek csoportjába tartozik. Palich—Szántó Olga 102 esetben szerzett tapasztalatot a Bottyán-testtel és 61%-os pozitívitásról számol be. Klinikai fluorometriával eddigi vizsgálataink során az uveitisek 30%-át találtuk fogeredetűnek. 2. Tonsilla-kivonat. A Bottyán-test egyik legjelentősebb utánvizsgálója : Proell tonsillából is előállított antigént. Még 1942-ben elsőként mutatott rá a diagnosztikus testvizsgálat során nem ritkán jelentkező therápiás mellékhatásokra és ezeket kifejezetten gyógyító célból külön is alkalmazza, többek között idült ízületi folyamatoknál. Az uveitisek aetiológiájában Marchesani, Pillát, Gasteiger, Horst Müller, Thiel és mások mutattak rá ismételten a mandulák kórokozó szerepére. Of fret, Saraux és Bisson, majd Of fret, Guibourt és Barbie,их néhány esetben döntő bizonyítékot találtak olymódon, hogy a csarnokvízből és tonsillákból ugyanazon kórokozót sikerült kitenyészteniök. A tonsilla-kivonat és klinikai fluorometria segítségével uveitises betegeink 10%-ában sikerült kideríteni a mandulák kórokozó szerepét. Jankovich, Klotzbücher és mások különbséget találtak a granuloma- és tonsilla-kivonat diagnosztikus értékei között. Bellamartina szerint lényegében a góckivonatok kettős : aktiváló és dezaktiváló hatása az, amit mind diagnosztikusán, mind therápiásan felhasználhatunk. A diagnosztikai vagyis aktiváló góckivonat adagok valamivel nagyobbak, míg a therápiás azaz dezaktiváló adagok kisebbek, legtöbbször mikroadagok. így pl. egyik betegünknél a 10'16 hígítású tonsilla-kivonat exacerbálta az iritis és polyarthritis tüneteit, fokozódott a vörösvérsejtsüllyedés és fluorescein permeabilitás, míg 10'20 hígítású extraktum dezaktiváló hatású volt, amit nemcsak a szem- és ízületi tünetek visszafejlődése, hanem a süllyedési és fluorometriás értékek csökkenése is igazolt. 3. Prostata-kivonat. Varsányi az oltóanyag készítéséhez csak az előzetesen natív üledékben (gennysejt és alakelemek) és bakteriológiailag (tenyésztés) is megvizsgált prostata-massatumot használja fel. Magának az oltóanyagnak előállítása tenyésztéssel kombinált előkészítés után a baktérium vaccinák készítéséhez hasonló módon történik. Minden betegen először a cutan-próbát végzi el Varsányi. A prostata-kivonatból 0,1 ml-t fecskendez a gluteális tájék, 158
