Szemészet, 1960 (97. évfolyam, 1-4. szám)
1960-09-01 / 3. szám
A Budapesti Orvostudományi Egyetem II. sz. Szemklinikájának közleménye (Igazgató: Nónay Tibor egyetemi tanár, az orvostudományok kandidátusa) A dakryocystorhinostomiáról 10 éves tapasztalatunk alapján HUDOMEI JÓZSEF Klinikánkon 1949 óta foglalkozunk könnyútelzáródás, illetve könnytömlőgennyedés esetén a könnytömlő eltávolítása helyett a modern sebészet irányelveinek megfelelően a könnylevezetést helyreállító sebészi eljárásokkal. A műtéti módszert a pécsi szemklinika honosította meg az 1940-es évek elején. Az 1951-ben megtartott könnytömlő ankét minden szemorvost meggyőzött a dakryocystorhinostomia (DCR) létjogosultságáról ; hogy exstirpatio helyett az esetek nagy többségében a DCR a helyes műtét. Az indikációs terület egyre szélesedik, tapasztalataink is gyarapodnak. Időszerűnek látszik, hogy tapasztalatainkat és eredményeinket összefoglaljuk. Beteganyag Betegeink nem, kor, foglalkozás, illetve jobb és bal oldal szerinti csoportosítását az alábbi táblázatban mutatjuk be (1. táblázat). A nőbetegek feltűnő magas száma megegyezik az irodalomban található statisztikák adataival. Ennek magyarázatára biztos ismeretünk nincs. Utalunk Meller (44) véleményére, aki nőknél a csontos könny csatorna lumenét szűkebbnek találta, ezt tartja a gyakoribb megbetegedés okának. Heinonnen (32) a nők orr indexét szélesség xlOO itt , , , magasság magasabbnak talalta mint a férfiakét, es ebben keresi a magyarázatot. A könnytermelés és a könny minőségének változása útján neurohormonális tényezőknek is szerepük lehet. (Radnótii—Németh 57/b). Csoportosítás I. táblázat férfi ........... . 114 18% 0— 5 éves . . 7 i% mezőgazdasági . 50 8,0% 5—10 éves 9 1,5% nő............... . 505 82% 10—20 éves . . 21 3,3% háztartásbeli . . 368 61,3% Élet-20—40 éves . . 166 27.0% Foglaljobb oldal . . 340 kor 40—60 éves . . 289 48,8 % kozás gyári munkás . 101 15,3% 60—80 éves . . 122 19,7% bal oldal. . . . 346 80 éven tül . . 5 0,9% egyéb ............... 100 15,2 % Anamnezis Betegeink 60%-ánál a betegség észrevétlenül kezdődött, majd az egyre fokozódó könnyezés miatt keresték fel a klinikát. 166 betegünk (27%) panaszkodott a szemrést időnként elöntő gennyes váladékról, vagy arról, hogy a szemzúgot megnyomva genny önti el a szemét. Akut könnytömlőgyulladása 44 betegünknek volt. Ezeknek több mint felében incisio is történt. Gyakori, hogy a beteg a műtéttől való félelmében még a fájdalmas gyulladás lezajlása után sem vállalkozik radikális megoldásra, néha több fellobbanás után jelentkezik csak műtétre. 16 esetünkben a spontán áttört vagy megnyitott akut gyulladás után sipoly maradt vissza. Viszonylag sok csecsemőt kezeltünk gennyes dakryocystitis (DC) miatt, ezek legnagyobb része azonban egyszerű retenciós gyulladás volt ; a ductus végét a Hasner-f. nyálkahártya redő zárta 141