Szemészet, 1960 (97. évfolyam, 1-4. szám)
1960-06-01 / 2. szám
A második részben kancsalság és a heterophoria keletkezéséről, kórélettanáról ír részletesen, külön-külön tárgyalva a kancsalságok különböző formáit. A harmadik rész a bénulásos kancsalságokkal, míg a negyedik rész a vizsgálati módszerekkel foglalkozik. Az ötödik részben a kancsalságok és azok következményeinek nem sebészi gyógykezelését találjuk, kezdve a correctiótól, a prizmás üvegek rendelésén át a pleoptikai és orthoptikai kezelések legmodernebb formáiig. Végül a hatodik rész a kancsalság sebészi gyógyításával foglalkozik. Ebben a részben megtalálhatjuk a kancsalsági műtétek legkülönbözőbb formáinak és módjainak leírását jó ábrákkal. Hosszabb fejezet foglalkozik a műtéti indicatio, valamint a megfelelő műtét kiválasztásának kérdésével. Aczél György P. Ottonello és G. W. Vassura : Neuroftalmologia. Editore Cappelli Bologna. 1959. 611 oldal. A bolognai ideggyógyász-professzor és ottani szemorvos közös munkája. A könyv magán viseli a bolognai iskola ophthalmoneurológiai szemléletének minden ismérvét. Mondanivalójára jellemző a mintegy 70 oldalt kitevő tárgymutató. A közel 150 ábra között fényképfelvétel nincs, mindegyik rajz, amit a szemész munkatárs személyesen rajzolt művészi tökéllyel. A könyv általános és részletes részre oszlik. Az általános részben találjuk a látótér, szemizomműködés, nystagmus, pupilla, szemfenékvizsgálat, functionalis vizsgálat fejezeteit. A részletes rész a cerebellum, központi idegrendszer, meningitisek, medulla spinalis, lues, fejlődési rendellenességek, epilepsia megbetegedéseket tárgyalja. Weinstein Pál G. Meyer—Schwickerath : Lichtkoagulation. (Beheifte der Kiin. Mon. Augenh. Heft 33) F. Enke. Stuttgart. 1959. 96 old. 55 ábra. DM 15,60. Szerző felfedezése alapvetően új technikai eljárás. Kiinduló pontja 1945-ben az az eset volt, amelyben napfogyatkozás után a maculán olyan heg keletkezett, ami nagy mértékben emlékeztetett diathermiás gócra. Ez adta az ötletet a fénykoagulatió lehetőségére. Eleinte napfénnyel is kísérletezett és ebből az alkalomból említi Kettesy eljárását is. Zeissék készítettek hatalmas készüléket a ,,Lichtkoagulator”-t. Indikációs terület: macularis lik, peripheriás degeneratiós területek, cysták, periphlebitis, aneurysmák, retinalis daganatok stb. Az irisben tumorok, műtét utáni irisfelhúzódás, felületes daganatok fénykoagulálása is sikerrel jár. Kontraindikáció a nehezen táguló iris. Weinstein Pál R. Emmrich : Chronische Krankheiten des Bindegewebes. Thieme Leipzig 1959. 280 lap. Utóbbi idők fontos törekvése a kötőszövet kórtani egységének alapos kidolgozása. Ezt a célt szolgálja számos symposium, valamint Asboe-Hansen könyve (ism. Szemészet 1958, 1). Jelen tanulmány szerzője a magdeburgi belklinika professzora, ki a témát az idült betegségek patológiája szempontjából ismerteti. A morfológiai és kémiai vonatkozások után a klinikumot jól áttekinthető módon tárgyalja. Szemészeti vonatkozás kevés akad, (diabeteses angiopathia, Sjögren-syndroma), de annál értékesebb az arteriosklerosis és kollagenosis fejezete számunkra. A skleropathia klinikai fogalmát a Grönblad—Strandbergtünet együttes és egyéb bőrfolyamatok kapcsán világítja meg. A therápiás fejezetben túlnyomóan a steroid-kezelés játszik szerepet. Kitűnő ábrák és komoly bibliográfia egészítik ki az élvezetes könyvet, mely látszólag igen távoleső körfolyamatok szintetikus szemléletét teszi lehetővé. Gr ősz István H. Wolffersdorff : Kerato conjunctivitis epidemica. VEB Georg Thieme Leipzig. 1959. 115 old. 53 ábra, 18 táblázat. DM 25,60. A Velhagen professzor szerkesztésében megjelenő Sammlung zwangloser Abhandlungen aus dem Gebiete der Augenheilkunde 18. kötete. A szász Glauchau gyárvárosban évtizedeken át észlelt epidemiás jellegű keratoconjunctivitis epidemiológiájával, therapiájával, prophylaxisával foglalkozó kis monographia. A vírus kimutatható számos egészséges egyénen mint vírusgazdán, de a gyulladás kiváltásához más exogen tényezők is szükségesek, amilyen a gyárváros port, salakanyagokat (fluor, alkaliák stb.) tartalmazó levegője. A prophylaxisban az epidemiológusok, klimatológusok, üzemi orvosok, szemorvosok összefogása szükséges. Weinstein Pál Zinnitz: Vegetativum und Krankheitsgeschehen. Johann Ambrosius Barth. Leipzig. 1959. 50 old., 26 ábra, II. kiadás. DM. 6,75. A könyvecske a leipzigi belgyógyászprofesszor 1955/56. évadnyitó előadását tartalmazza. A problémakör nagyon érdekes. A mediatorok (cholin, adrenalin) szerepét 128
