Szemészet, 1959 (96. évfolyam, 1-4. szám)
1959-03-01 / 1. szám
A Budapesti Orvostudományi Egyetem I. sz. Szemklinika Trachoma Szervezési, Módszertani és Kutatóosztályának (Igazgató : Radnót Magda egyetemi tanár, az orvostudományok doktora) közleménye Adatok a trachomas kötőhártya hámsejtjeinek elváltozásaihoz NÉCSEY PÁL Közismert, hogy a trachomának (továbbiakban Tr.) nincs jellemző kórszövettani képe, (Busacca és mások) — legfeljebb több tünet együttes jelenlétéből lehet a diagnózist felállítani (Radnót). Vizsgálatainkkal fokozatbeli különbségeket igyekeztünk kimutatni számszerű adatokkal, egyrészt Tr.-ás, másrészt nem Tr.-ás kötőhártyagyulladások, valamint ép kötőhártya cytopathológiai lelete közt. Közismert, hogy a Tr.-ás kötőhártya és elsősorban ennek hámja szakadékony. Kifordításkor ennek következtében könnyen megreped, vérzik, a csomók megpattannak. Ezen szakadékonyság számszerű kimutatására a következő vizsgálatokat végeztük : A vizsgálandó egyén kötőhártyájáról Imre-féle kaparókéssel kaparékot vettünk és a kést 33%-os alkohollal leöblítettük. Ezen alkoholban meghatározott ideig (9h ) hagytuk a kaparékot macerálás céljából, utána 1 cm széles áttetsző gumiszalagra centrifugáltuk a sejteket, meghatározott fordulatszámmal, két frakcióban. A második frakcióban találtuk a legtöbb sejtet, ezért a továbbiakban ezt vizsgáltuk. A gumiszalagot, — amelyre a sejtek tapadnak, — meghatározott nyújtás után tárgylemezre feszítettük, megszárítottuk és Giemsával történt festés után mikroszkóp alatt vizsgáltuk. A praeparátumon megszámoltuk az összetapadt és a különálló sejteket. E kettőnek hányadosa (az összetapadt sejtek száma osztva a különálló sejtek számával) adja az ún. tapadási indexet. 1. Tr.-ás kötőhártya tapadási indexe ........... 0,3—0,9 (20 eset alapján) 2. Conjunctivitises kötőhártya tapadási indexe 1,5—1,9 (10 eset alapján) 3. Folliculosis conj. tapadási indexe............... 3,0—3,9 (10 eset alapján) 4. Ép conjunctiva tapadási indexe ............... 3,2—4,0 (10 eset alapján) Az eredményekből megállapítható, hogy a Tr-ás kaparékban a sejteket összetapasztó anyag vagy képlet kevésbé tud ellenállni a 33%-os alkohol maceráló- és a gumiszalag húzó hatásának, mint a heveny conjunctivitises, vagy a conj. follicularisos, vagy az ép kötőhártya tapasztó anyaga. Az eljárás igen sok hibaforrást tartalmaz, mégis kimutatható vele a kötőhártya szakadékonysága, spongiozitása (Busacca), vagyis az, hogy a Tr-ás hámsejtek lazán tapadnak egymáshoz. Énnek következtében a Tr-ás kötőhártya mosófolyadékába több sejt fog kerülni, mint az ép, vagy a nem Tr-ban megbetegedett kötőhártya mosadékában található. A következőkben a Tr-ás kötőhártya mosófolyadékát vizsgáltuk. Mint közismert, ebben főleg két elemet láthatunk. Ép hámsejtet és ún. kosársejteket. E kettőnek arányát és számának a Tr. lefolyásával kapcsolatos változásait tettük vizsgálataink tárgyává. A kosársejt az ép hámsejt elfajulása következtében keletkezik (Taboriski), aminek oka egyrészt talán maga a kórokozó, másrészt a sejtek elöregedése, végül a váladékvétel roncsoló hatása (Sezer). Kosársejt található úgy ép, mint bármely kóros kötőhártya váladékában. Vizsgálataink során láttunk ép hámsejteket, ezeknek a magjuk lehet kerek, vagy ovális aszerint, hogy kiszabadultak-e a sejtek közül, vagy még magukon viselik a többi sejt nyomásának jeleit (Fassel és Feldmann). (Lásd : 1. ábra). Láttunk nagyszámban u. n. pók-sejteket, ezeknek ép magjuk, de pók 26
