Szemészet, 1959 (96. évfolyam, 1-4. szám)
1959-12-01 / 4. szám
tovább kell fejleszteni, de fontosabbnak tartja, hogy jó védőszemüveget konstruáljanak. A készüléket így használni nem lehet a következő okok miatt : 1. Ahol a tárgydarab a köszörűkő szélességét meghaladja, nem alkalmazható. 2. Páros köszörűnél nem alkalmazható, mert egyik munkástól a másikhoz jut el az elfujt szemcse. Igen sok műhelyünkben 60 cm, i m-re van egymástól a két köszörű. 3. Az elfújásnál beszennyeződik mégjobban a műhely levegője. 4. Sorköszörűknél nem alkalmazható. 5. Csiszoló műhelyekben nem mindenütt van sűrített levegő. Tauszk László (SZTK. vezető szemészfőorvbs) : Elmondja, hogy kinn az üzemben, használat közben megnézte a védőberendezést s miután a dolgozók, akik munka közben használták, jónak találták, ezért véleménye szerint el kell fogadnunk ezt az új módszert. — A dolgozók nem szeretik a védőszemüveget. Madarász főorvos nem állítja, hogy most már teljesen elhagyható a védőszemüveg, de idővel, a védőberendezés tökéletesítésével talán az is elérhető lesz. — A kérdés fontossságát néhány adattal támasztja alá : 1. Nagvbudapesten átlag a heti szemészeti táppénzes napok száma : 2700—2800. Újpesten ennek 17—18%-a baleseti eredetű, mert Újpest nagy ipari centrum. 2. Igen gyakran előfordul, hogy a balesetek ismétlődése esetén baleseti járadékot kell folyósítani. Epppen ezért igen nagy jelentőségű Madarász főorvos újítása és nem szabad maximalista követeléseket támasztanunk vele szemben. Szakember döntse el, hogy melyik munkterületen alkalmas bevezetni, de az egészet elvileg elvetni azért, mert bizonyos munkakörülmények között nem alkalmas — túlzás lenne. Szenczy Tamás főmérnök (KGM Tervező Iroda) : Igen nagy jelentőségű, sőt korszakalkotó Madarász főorvos újítása. -—- A tökéletesítés csupán konstrukciós kérdés. A KGM munkavédelmi ős szoc. osztálya jelöljön ki egy üzemet, amely majd foglalkozik az újítással és tervébe beveszi. Nem ért egyet Szabó elvtárssal a következő pontokban : 1. Szabó elvtárs kifogásolja, hogy széles munkadaraboknál nem alkalmazható az újítás, azonban ez nem így van, mert állítható a cső. 2. Szabó elvtárs szerint páros köszörűnél nem alkalmazható, azonban a két köszörűn rendszerint nem egyszerre dolgoznak. 3. Lengő csiszoló kőnél a dolgozó arcát védeni kell. — Minden köszörükövön védőburok van, ez kötelező. 4. Az üzem porosodása ellen nedvesítéssel lehet pl. védekezni. A továbbiakban elmondja, hogy öntvénypucolóknál nem alkalmazható, de durva csiszolásnál alkalmazva kielégítő az eredmény. Szilikózis ellen is jó az eljárás. — A SZOT Tudományos Kutató Intézet külön elszívó berendezést javasol, de ez drága lenne és felesleges, mert minden nagyobb üzemben van sűrített levegő. Túri Károly o. örgy.: Magyarországon a megelőzésre nem fordítanak még elég gondot, éppen ezért nagy jelentőségű ez az újítás. Szerinte is be kell vezetni az üzemekben. Tretter elvtárs a SZOT Munkavédelmi Kutató Intézet részéről örömmel üdvözli Madarász főorvos javaslatát és a SZOT részéről is javasolja, hogy nagyüzemekben, sőt több üzemben ki kell próbálni. Szükséges lenne, hogy több mérnököt adjanak Madarász főorvos mellé, akik a konstrukciós tökéletesítést kidolgoznák. —A leningrádi munkavédelmi kutató intézetben —, amint Szenezi és Holló főmérnökök tapasztalták — hasonló, de kezdetleges eljárással foglalkoznak. Ugyancsak foglalkoznak Madarász főorvos eljárásához hasonló megoldással a népi demokratikus államokban is, de ezek az eljárások elmaradnak Madarász főorvos újítása mellett. — Megígéri, hogy a SZOT részéről rajta lesz, hogy üzemi kipróbálásra több helyen alkalom legyen. Először mindenesetre KOM üzemben kell kipróbálni. Bemutat Tretter elvtárs egy ríj típusú védőszemüveget és közli, hogy a szemüvegek párátlanítását is sikerült megoldani. Hat hónapig volt használatban egyik üzemünkben egy párátlanítóit szemüveg. Szenczy főmérnök : Svéd, amerikai és angol irodalomban is foglalkoznak Madarász főorvos újításához hasonló eljárással, de nincsenek ezen a nívón. Holló főmérnök : 1954-ben kezdték kísérleteiket Madarász főorvossal. Mindig csodálta azt a heroikus küzdelmet, amit Madarász főorvos évek óta, önzetlenül vív. Mellé állt és mérnöki tudásával segítségére volt, mert máshonnan nem kapott támogatást. Azonban még sok idő és pénz kellene a konstrukció tökéletesítéséhez. Véleménye szerint az Egészségügyi Minisztérium, a Kohó és Gépipari Minisztérium és a SZOT Tudományos Kutató Intézet feladata az, hogy az újítással tovább foglalkozzon.