Szemészet, 1959 (96. évfolyam, 1-4. szám)
1959-03-01 / 1. szám
A Pécsi Orvostudományi Egyetem Szemklinikájának (Igazgató: Boros Béla egyetemi tanár, az orvostudományok kandidátusa) közleménye Hydergin hatásának vizsgálata izolált iriskészítményen BOROS BÉLA, TAKÄTS ISTVÁN Az antagonistikus hatások közelebbi mibenlétének vizsgálatára, ezek theoretikus síkon való kifejtésére irányuló törekvések elsősorban a „Verdrängungstheorie” megteremtették alapját egyes biológiai problémák vizsgálatának. A competitio fogalmában lévő alapvető elképzelés — mely szerint bizonyos testidegeken ágensek azáltal okoznak biológiai kiesési jelenségeket, hogy kémiai szerkezeti rokonságuk következtében a szervezetben megfelelő vegyületekkel, pl. anyagcsere termékekkel vetélkednek — kiterjeszthető a chemiailag hasonló szerkezetű egyes pharmakákra. Ezek a jelenségek igen jól vizsgálhatók irisen. A szivárványhártya vegetatív beidegzést] két antagonistikus izmának pharmakologiai tulajdonságai bár sok tekintetben tisztázottak (Wessely, Poos, Hess stb.) és Loewi óta az adrenergiás és cholinergiás hatóanyagok felderítése révén ismereteink mélyebbek, mégis azáltal, hogy egyes ágensek quantitativ oldalról való vizsgálata is módunkban áll — az antagonismusok további tisztázására több lehetőség kínálkozik. Wessely, Ten Cate, Poos és Josef isotoniás ábrázolásában még sok zavaró körülmény nem volt kiiktatható, de Hess isometriás módszerével a tápláló folyadékba helyezett irisizom által kifejtett izomerő direkt regisztrálható s kiküszöbölhetők azok a körülmények, melyek az irisizom strukturális elemeinek deformitása következtében isotoniás módszereknél a leolvasást zavarták. Hess dynamographikus módszerével 0,5 mg feszülés változás is megállapítható. A methodika lényege, hogy az izmot felfüggesztve az írókarnak csavarral való emelésével kissé megfeszítjük, mely után egy következményes elernyedés mutatkozik. Az 1—2 mg-os terhelést addig fokozzuk, míg az izom enyhe feszülése nem következik be. A bizonyos állandó feszülés alatt lévő izom reactiói sokkal jobban megfelelnek reális kísérleti eredmények szerzésének, s az irisizmok mikrodynamometerbe való befogásával a feszültségingadozás 100 -szoros optikai nagyításban rajzolódik fel. Amennyiben a regulativ mechanismusok antagonistikus erők vetélkedésén alapszanak, ilyen feltételek mellett érdemes és érdekes vállalkozni további vizsgálatokra. Mindenekelőtt tisztázni kell azonban az iris-izom készítményen való vizsgálatokhoz a hatóanyag koncentráció és az effectus viszonyát általánosságában, miután kiderült, hogy ezek nem parallel haladnak. Hogy az izomfeszülés linearis emelkedését lássuk, a kontrakciót okozó szerek (ACIl) töménységét geometrikai progressio szerint kell emelni. Az irisen az érzékszervek érzékenységére ismert Weber—Fechner féle törvény érvényességét lehet megállapítani éppen úgy, mint ahogy ezt a törvényszerűséget szívizmon Clark és sugárizmon Meesmann is megállapították. Ez a tapasztalat az ingerdosis és a vitalis reactiók viszonyának vizsgálatánál alapvetően fontos és a functionalis optimumra nézve is jelentős. 1 Szemészet i
