Szemészet, 1958 (95. évfolyam, 1-3. szám)
1958 / 2. szám
elek a belső és külső orrnyúlvány és a felső állkapocsnyúlvány összeolvadásának elmaradása révén jön létre. Mor'ian (2) három typusát különbözteti meg (4. ábra) : 1. A felső ajak a philtrum és a szájzug között hasadt. A rés megkerüli az orrszárnyat és az alsó szemhéjat annak közepén vagy a belső szemzug táján éri el, innen az orbita nasalis szélén felfelé folytatódik még kis darabon a homlok felé. Egyidejűleg csontdefectus is létrejöhet és a ductus nasolacrimalis nyitott maradhat, ha a rés az orrüregre is ráterjed. 2. A hasaclék az orrot szabadon hagyja, az alsó szemhéjat középütt éri el, temporal felé folytatódik és a külső szemzug felett ér véget. 3. Legritkább megjelenési formája, amikor a hasadék a száj zugból indul el és a haránt archasadékhoz közel fekve éri el a külső szemzugot. Ha ehhez az első kopoltyúív fejlődési rendellenessége is társul, a dysostosis mandibulo-facialis Franceschetti által leírt typusáról van szó. A szemhéji coloboma keletkezését azonban nem magyarázza meg teljesen a ferde archasadék nyitvamaradása, minthogy az alsó szemhéj nem — hanem egészében a processus maxillaris felfelé fejlődéséből keletkezik. Belőle fejlődik a caruncula is. A coloboma létrejöhet csiraártalom révén, ha a fejlődés menete genetikusán nem normális, vagy olymódon, hogy a nyúlványok összeolvadásának mechanikus akadálya van. Bár kísérletileg (pl. naphtalin mérgezéssel) előidézett fejlődési rendellenességek a primer fejlődést gátló hatás mellett szólnak, általánosan elfogadott nézet az, hogy a coloboma keletkezésében — akár az alsó, akár a felső szemhéjon — amnion köteg nyomása játszik szerepet még akkor is, ha az amnion köteg esetleg már nem is mutatható ki. Előfordulhat az is, hogy a ferde archasadék az intrauterin élet későbbi szakaszában záródik és a hasadéknak megfelelően az arcon az ajak szélétől a szemhéj széléig húzódó hegvonalat találunk. Ha az egymással érintkező szélek nem síkban találkoznak, a ferde archasadék területében szemölcs-szerű növedék képződik, mint saját esetünkben is, (3.) vagy hídszerű képlet húzódik a eorneára. A ferde archasadékhoz társuló szemhéji coloboma leggyakrabban háromszög alakú, csúcsával a hasadék felé néz. Néha azonban teljesen szabálytalan és a szemhéj minden rétegére kiterjed. A szövethiány, valamint a csatlakozó egyéb fejlődési rendellenességek száma és súlyossága széles határok között ingadozik. Súlyos fejlődési zavarok esetén a cheilo-gnato-palatoschisissel egyidejűleg encephalocele, mikrophthalmus fordulhat elő. A szemhéji colobomának megfelelően a kötőhártyán dermoid, a corneán homály, az érhártyában a foetalis hasadéknak megfelelően coloboma található. Az esetünkben leírt membrana epipapillaris azonban nem sorolható ide, hanem az arteria hyaloidea visszafejlődésének rendellenességére utal. Az embryonalis hasadékok, kopolytúívek táján daganatok is keletkezhetnek dermoid, dermolipoma, cysták, utóbbi az élet során, leggyakrabban a 4. évtizedben rosszindulatú elfajulást is mutathat. A daganat keletkezéséhez kettő szükséges: általános szervezeti dispositio és egy lokális kiváltó ok. Utóbbit sejtkataplasia szolgáltatja és ez épp úgy nyugodhat embryonalis szövetfejlődési rendellenességen, mint szerzett áthangoláson. A legtöbb bőrrák az arcon fordul elő, ahol a bőr állandó izgalmaknak van kitéve. Ezek a daganatok általában idősebb korban fordulnak elő. Hogy esetünkben aránylag fiatal emberen lépett fel a carcinomás elváltozás, részben a leírt fejlődési rendellenességgel, részben a beteg foglalkozásával magyarázható : kazánfűtő, tehát carcinogen anyagok hatásának jobban ki volt téve. 79
