Szemészet, 1958 (95. évfolyam, 1-3. szám)
1958 / 2. szám
A szegedi Orvostudományi Egyetem Szemklinikájának közleménye (igazgató : Kukán Ferenc egyet, tanár, az orvostudományok kandidátusa) Locali.san alkalmazott heparin hatása kísérletes cornea károsításokra SZEGHY GERGELY' A heparin a mucoitin-polysulphosavas esternek acetylglucosaminnal és glucuronsavval képzett vegyülete, mely mind az állati, mind az emberi szervezetben megtalálható. A heparin a vérnek physiológiás alkotórésze. [</ад"ме«( 1)]. Charles és Scott (2) szerint különösen a tüdőben található nagymennyiségben. Jorpes és Sjögren (3) észlelték, hogy a cornea, üvegtest és a limbus toluidinkékkel a heparinhoz hasonlóan metachromasiasan festődik. Levene (4), Meyer és Palmer (5)-nek sikerült állati corneából előállítani mucoitinsulphosavat, de ennek egészen gyenge heparin hatása Y'olt. Szövettani vizsgálataikkal Jorpes, Holmgren és Wilander (6) kimutatták, hogy a corneának bázikus festékekkel való festése során a centrumban a legkifejezettebb a metachromasia, mely a limbus felé fokozatosan csökken és a sclera határán teljesen megszűnik. A sclera nem festődött metachromasiásan. A szerzőknek sikerült emberi corneában Ehrlich-féle hízósejteket találni, melyek nagy számú metachromasiás szemcsét tartalmaznak. Ezek a corneán kívül főleg a limbusban, a hám alatt, találhatók nagy számban. E sejtek egyes állatoknál (szarvasmarha) a limbus csarnokzugi részén is megtalálhatók. Francois és Babaey (7) kiemelik, hogy a cornea átlátszóságát és érnélküliségét a mucopolysaccharidák biztosítják. Vizsgálataikból kiderül, hogy a kísérletesen létrehozott cornea oedema és ereződés esetén csökken vagy teljesen megszűnik a metachromasiás festődés a károsodás helyén. A festődés foka az oedemával csökken és az ereződés mindig ott kezdődik, ahol a metachromasiás festődés a leggyengébb. Günther (8) nagyszámú szövettani vizsgálatból megállapította, hogy a cornea leukoma és hegek — függetlenül az aetiológiától — gyengült, vagy teljesen hiányzó metachromasiát mutatnak, amit a szerző a mucopolysaccharidák mennyiségének megcsökkenésére vezet vissza. A heparin mint anticoaguláns a szemészeti therapiában is jól ismert. Számos Y'izsgálat bizonyítja, hogy véralvadást gátló hatáson kívül egyéb biológiai hatással is rendelkezik. Sok olyan reakciót, melyeknél a proteinek szerepet játszanak, gátol [Jaques (9)]. Zalcrezewski (10) szerint gátlólag hat a heparin a szövetek sejtnövekedésére és anyagcseréjére. A heparinnak localis alkalmazása a szemészetben most van kialakulóban. Az eddigi eredmények, bár kis számúak, de mégis értékesek. Soloma (11) vizsgálta a heparin hatását nyúlon. 30%-os oldatot adott s. conj., mely erős izgalmat és chemosist okozott, a szem tensióját к is fokú myosis mellett csökkentette. Salme (12) 2, 5, 15 és 30%-os csepp, valamint kenőcs formájában alkalmazta. Megállapította, hogy a localis heparinkezelés csökkenti az intraocularis nyomást, valamint hogy a pupilla kis fokban szűkül. Mellékhatásként chemosist észlelt. Egy esetben a cornea vérbeivódása feltisztult. Gyulladáscsökkentő hatásról kísérletes iritiseknél Biclc és Wood (13) számolnak be. Alrich és Lehman (14) állatkísérletben tapasztalták, hogy s. c. adva rontja a sebgyógyulást. Bick és Haines (15) glaucomaellenes kísérletes műtétek után, heparin hatására csökkent fibrin kiválást észleltek a csarnokban. Munich (16) szerint isolalt borjú corneán heparin hatására fokozódik a Р;!2 feh'étel, s ezt a heparin sejtanyagcsere fokozó hatására vezeti vissza. Binder és Binder (17) szövettani vizsgálataik alapján megállapították, hogy a 57
