Szemészet, 1958 (95. évfolyam, 1-3. szám)

1958 / 2. szám

I. táblázat

Antistreptolysin kimutatása a csarnokvízben

Esetek

száma

ASO a csarnokvízben

Csapolt

szemek

száma

ASO a csarnokvízben

Diagnózis

kimutatható

nem mutatható ki

kimutatható

nem mutatható ki

Uveitisek :

Iridocyclitis.........................

21

14

7

26

le

10

Scleritis ................................

1

1

—

1

i

—

Uveitis ehr............................

3

2

i

5

3

2

Iritis .....................................

2

1

i

3

i

2

Ulous corneae.....................

1

1

—

2

2

—

Keratitis ..............................

I

1

—

1

1

—

Egyéb szembetegségek

Herpes corneae..................

1

—

i

1

—

1

Neuritis n. opt....................

1

—

i

2

—

2

Kmbolia a. oent. ret. . . .

1

—

i

1

—

1

Atrophia n. opt..................

1

—

i

1

—

1

Strabismus...........................

1

—

i

1

—

1

Összesen..............

34

20

14

44

24

20

Az I. táblázatból látható, hogy 20 beteg csarnokvízében (24 szemben) tudtunk antistreptolysint kimutatni. A positiv esetek mind az uveitises betegek közül kerültek ki.

A vizsgált 30 uveitises eset közül tehát 20-ban volt positiv a csarnokvízben az antistreptolysin reactio. Ez az arányszám meglepően magas, de semmi esetre sem jelenti azt, hogy az uveitises esetek kóroktanában a streptococcus ß haemolyticus A, C, G csoportjának ilyen jelentős szerepe volna. A szemészeti tapasztalatok szerint ugyanis reumás lázhoz, akut reumás polyarthritishez csak kivételképpen társul iritis. Az úgynevezett reumás iritisek általában különböző idült ízületi megbetegedések kapcsán, illetve évekkel az izületi gyulladás lezajlása és nyom nélküli gyógyulása után észlelhetők, amikor a vér antistreptolysin titere normális, vagyis a szervezetet nem érte friss streptococcus fertőzés. A csarnokvíz ASO pozitivitása, ill. negativitása, valamint a serum ASO titere közt összefüggést nem találtunk, mint azt a III. táblázat adatai is mutatják.

Az esetek elemzésekor az is kitűnt, hogy olyan kórképekben is találtunk antistreptolysint a csarnokvízben, mikor a folyamat biztosan nem streptococcus eredetű volt. így pl. egy idős ulcus corneae-s betegünk csarnokvizének antistreptolysin titere relative magas, 26-os volt. A betegnek reumatikus panaszai egyáltalában nem voltak, secunder iritisét az elsődleges trophicus szaruhártyafekély okozta. A fentiek alapján kétségtelen, hogy az antistreptolysin megjelenése a csarnokvízben egymagában nem szól ,,reumás”, illetőleg streptogen uveitis mellett.

Mivel magyarázható, hogy az uveitises esetek nagy százalékában antistreptolysin mutatható ki a csarnokvízben? A vizsgálati adatok összevetéséből kitűnik, hogy a csarnokvíz antistreptolysin pozitivitása a csarnokvíz fehérjetartalmának fokozódásával járt együtt (Pándy-reaktio különböző erősségben pozitív), ha a csarnokvíz fehérjetartalma fokozott volt, szabályszerűen antistreptolysint tudtunk a csarnok vízben kimutatni (IV. táblázat).

Feltételezhető, hogy az antistreptolysin megjelenése a csarnokvízben a gyulladásos fehérjeszaporulat következménye. Ha a szemben — bármely okból — uveitis jön létre, a gyulladás fokozza a vér — csarnokvíz gát perme-51