Szemészet, 1958 (95. évfolyam, 1-3. szám)
1958 / 1. szám
Macskákon és kutyákon a nyaki sympatikus praeganglionaris rostjának izgatására az általános vérnyomás nem változik, a retinaerek kaliberében szintén nem következik be változás, ennek ellenére a retina vérkeringése nagymértékben meggyorsul és az áthaladó vérmennyiség fokozódik. Oka az, hogy a symp. izgatás lényeges hatást a retinaerekre nem fejt iki, erősen szűkíti azonban az art. carotis externa által ellátott érterületet, és ezáltal az art. carotis sommunis vérét nagyobb mértékben tereli az art. carotis intemába. Symp. izgatás hatására a retinaerekben a keringés akkor is nagymértékben fokozódik, ha a nyaki symp-nak a carotis interna énterületét Ibeidegző rostjait átvágjuk és így a nyaki symp. és a szem közötti idegi összeköttetését megszakítjuk. Kimarad a reakció, ha a nyaiki symp-nak a carotis externa érterületét beidegző rostjait vágjuk át. A symp. izgatás hatására bekövetkező hyperaemia a retinán mindaddig tart, amíg a symp. izgatás. Az izgatás abbahagyásakor a retinán egy „reactiv ischaemia“nak nevezhető állapot következik ibe, am,i csak 1—2 percig tart. E jelenség oka az art ext. árterületének reactiv hyperaemiája. Az intraokularis reguláció fő tényezői a retina artériák, kapillárisok és vénák elágazódásainál kétségtelenül kimutatható sphincterek, melyek képesek megakadályozni azt, hogy egyes kapilláris területre vörösvértestek bejussanak. Ez az oka annak, hogy a kapillárisoknak csak mintegy 30%-ában van wt. keringés. A vörösvértestek elől elzárt kapillárisokban intenzív plasmakeringés van. Ha az állatnak ív. Geigy-kéket fecskendezünk be, akkor az egész kapillarishálózat azonnal kirajzolódik, bizonyítva azt, hogy a wt-e,k elől elzárt kapillárisokban intenzív folyadékkeringés van. E tények bizonyítására új szövettani módszereket is sikerült kidolgozni, melyeiknek lényege a retina élő állatban normális vérnyomás mellett történő fixálása. A módszer lehetővé tette a retina kapillárisok immerziós nagyításban történő fényképezését olyan körülmények között, amelyeknél a kapillárisok vérrel való telítettsége a normális állapotot nagyon megközelíti. Az, hogy mely kapillárisokban van vérkeringés és melyekben csak plasmakeringés, állandóan változik minden beavatkozás nélkül is, azonban a vért és a csak plasmát szállító kapillárisok aránya állandó kísérleti körülmények között nem változik. A kapilláris sphincterek működését a nyaki symp. izgatása normális vérnyomás mellett észrevehető mértékben nem befolyásolja. KETTESY A.: Érdemes volna a vizsgálatokat kiterjeszteni a conjunctiva ereire is. (Válasz: folyamatban van!) A conjunctiva ereiben gyakran látni stasisokat. Ilyenkor a plasma nem áramlik — kis vérsejtdugasz zárja el a kapillárisokat. BÍRÓ I.: 1500 szemfeneket vizsgált. Azt tapasztalta, hogy a fundus érviszonyait másként kell értékelni, pl. azt, hogy kereszteződési tünet van ott, ahol érfal laesio is van. Sok fiatal egyénnél talált kereszteződési tünetet akár normális, akár 150-es vérnyomás mellett. A szemfenék a szív tükre is. A vénák tágasságából következtetni lehet a szív állapotára. CSANDA E.: (Thuránszkynak): Trypan-kéket nem használnak, mert komoly értüneteket okoz, s megzavarja a képet. THURÁNSZKY K. (válaszol Kettesynek): A retina és conjunctiva keringéséről tő irodalom van. Csak a kapillárisok keringésével foglalkozik. Nagy különbség van a retina és conjunctiva erei között. Acethylcholimra és adrenalinra jobban reagálnak a conjunctiva erei, — a retinaerek csak nagyobb dózisra. De a kötőhártya erei nem alkalmasak a vizsgálatokra, mert nem lehet végig követni őket, mert a mélybe buknak. A retina erei végig követhetők, gyorsabb bennük a keringés, s nem dugaszolódnak el az erek. (Csandához) Fagyasztásos metszetek úgy készülnek, hogy még az élő állatban fagyasztják meg, mert az erek a hullában már kiürülnék. FORGÁCS J.: A conjunctiva érelváltozásait említi. MIKLÓS ANDOR, MARSOVSZKY LÁSZLÓ: Az Imre-féle hályogsebbiztosítás több varrattal. (Megjelent a ,,Szemészet“-!ben.) LUGOSSY GYULA: A kétoldali hályogműtétekről. Egyidejűleg mindkét szemén megoperált 50 beteg hályogműtéti statisztikájának ismertetése. 42 beteg esetében kétoldali kerek pupillás, tokos hályogkivonás történt. Az 50 beteg 100 szemére összesítve: 96%-ban sértetlen tokban, 2%-ban részben megnyílt tokkal és 2%-ban extracapsulárisan, 92%-ban kerek pupillával történt a műtét. A műtéti technika egyetlen betegnél sem járt látásromlással, mert még a 2 extracapsuláris esetben is 5/8 volt a végeredmény. 47
