Szemészet, 1958 (95. évfolyam, 1-3. szám)
1958 / 3. szám
Tanács Kórház szemészeti osztályára. (Ebben a munkában kifejtett munkásságáért dr. Kiss Tihamér körzeti orvosnak köszönetét mondunk.) Tekintettel arra, hogy a tr. inkubációs ideje 5—40 nap, feltételezhető volt ilyen nagyszámú megbetegedés esetén, hogy van olyan incipiens tr., amit a klinikai kép hiányában felfedni nem tudtunk, ezért 3 hónap múlva sokkal kisebb hírverés mellett újra átszűrtük a lakosságot. (A szűrés azért nem volt teljes, mert vasárnap és sürgős mezőgazdasági munka idejére tettük.) A betegek tünetmentessé tétele után a körzeti orvos vezetésével, minden héten tr. gondozó napot állítottunk fel, amikor a trachomásokat és gyanúsakat ellenőriztük. Sikerült elérni, hogy 1957-ben már új megbetegedés nem fordult elő. Szükséges megjegyeznünk, hogy a lakosság is állandó ellenőrzés alatt állt, mert az általános orvosi vizsgálathoz, — legyen az bármilyen irányú is, - Mikepércsen minden esetben hozzátartozik a szemhéj kifordítása. Mindkét eset igazolja, hogy az általános alapszűrés után 3—6 hó múlva újabb szűrést kell végezni. Ezen gócos területek felszámolásából bizonyos fokig következtetni lehet a tr. járványtanára is, amiről Kettesy azt írja, hogy stacionär állapot felfedezése. Ennek magyarázata valószínűleg az, hogy a tr. krónikus megbetegedés, éppen ezért akut epidémiát nem is idézhet elő. Mi csak óvodában észleltünk járványos megbetegedést, ami conjunctivitis epidémia volt. Az osztályra felvett tr. betegek között csak néhány százalékot tett ki a heveny tr. megbetegedés, amely, vagy nem bizonyult tr.-nak, vagy trachomára ráfertőzött acut conjunctivitis volt. Kontakt úton, csaknem észrevétlen terjed és a legtöbbször egy ráfertőzés miatti szemváladékozás, vagy egy egészségügyi ellenőrzés deríti fel, hogy járvánnyal állunk szemben és a klinikai kép lassú kialakulása, valamint subjektiv panaszok hiánya miatt, látszólag stacionär állapotot mutat. Egy-egy gócos terület többszöri, rendszeres ellenőrzésekor azonban nyilvánvalóvá válik nemcsak az, hogy járvánnyal állunk szemben, hanem az is, hogy terjedési tendenciát mutat. Ezt a fertőzés-menetet igazolja az is, hogy gyermekek között több a tr., mert az antihygienikus érintkezés éppen a gyermekek között fordul elő. Talán ezt igazolná az is, hogy monoculus tr. statisztikánkban csak felnőtteknél fordult elő és gyermekeknél nem. (Ez összefüggésbe hozható a szemtörléssel : jobb szemünket jobb kézzel, bal szemünket bal kézzel töröljük.) Természetesen nem csináltunk olyan kontrollt, hogy vártuk volna, mikor betegszik meg a másik szem, bár minden bizonnyal bekövetkezett volna. A fertőzés a szemváladékozás idejében a legnagyobb. Megfigyeltük, hogy járványos területen levő gyermekek anamnésisében nagyon gyakori a conjunctivitis, ami hámlézióval jár, s így a fertőzést elősegíti, vagyis az acut conjunctivitis a tovaterjedés gyorsaságát mozdítja elő. Természetesen ez a gyakori hurut azt is igazolja, hogy még a trachomás szem váladékával érintett személy sem kapná meg egyszeri érintkezésre a fertőzést, hanem a szervezet pillanatnyi dispositioja, a kötőhártya jelenleg 4. táblázat Község neve Megjelent Nem ép conj. Tr. Balmazújváros . . . . 50 91 8 Kőrösszegapáti......... 38 11 2 Magyarhomoróg .... 18 21 2 Komádi .................... 61 145 31 Berettyóújfalu ......... 65 115 15 Nádudvar .................. 76 130 27 85 135 7 Hajdúdorog .............. 17 68 10 Biharkeresztes ......... . --48 45 4 Nagy rabé ................ 90 110 6 186
