Szemészet, 1958 (95. évfolyam, 1-3. szám)
1958 / 3. szám
szerepelnek a vizenyő létrejöttében megszabva annak mértékét és lehetőségét. Ezek a vérnyomás, a helyi nyomás az art. és véna c. ret-ben, a NO erei falának állapota, a vérösszetétel, az agy és a látóideg duzzadó képessége (atrofiás idegen nem lép fel ödéma), az üvegtest nyomása (199). Hogy a legfontosabb az agyi nyomásemelkedés, azt újólag kísérletek bizonyítják. Kutya agyi terébe kis trepanációs nyíláson át vízzel tölthető elasztikus ballont helyeztek, amellyel az agynyomást fokozni lehetett. Hirtelen magas nyomás létrehozásakor 2 oldali pangásos papilla keletkezett, amely néhány perc múlva eltűnt, ha a nyomást megszüntették. Lassú fokozatos nyomásemelés után pár óra múlva lépett fel csak a pangásos papilla (200). Általában az agynyomás egyszerű emelkedése nem okoz papilla ödémát. Ha ugyanis a véna c. rét. nyomása legalább 2—4 Hgmm-rel nagyobb az agyi nyomásnál, akkor a keringés zavartalan. Agyi nyomás fokozódáskor nő a vénás nyomás is, csak ha az agyi nyomás eléri az art. c. rét. diasztolés nyomását, keletkezik lassúbbodás, illetve megállás a keringésben. De sokszor mindezek a körülmények nem magyarázzák teljesen az ödéma létrejöttét. Olyan látóidegben ahol a V. c. rét. az idegbe való belépése előtt hosszabb darabon a subarahnoidális térségben halad (lásd fent) a véna összenyomására nagyobb a lehetőség. A pangásos papilla tünettanában lényeges újdonság nincs. Megemlítjük, hogy a pangás utáni atrofia előrehaladásakor a látótér szűkület főleg a nazális oldalon kezdődik és binazális hemianopia látszatát kelti. — A vakfolt megnagyobbodása mellett ha centrális kiesés keletkezik, ez főleg a kékre legkifejezettebb. A prognózist számos körülmény határozza meg, tény az, hogy éveken át fennálló pangásos papilla mellett is a vezetés jó lehet. Kezdődő sorvadásos jelek esetén mielőbbi beavatkozás szükséges, mert később a sebészi beavatkozás az állapotot esetleg rontja. A kezdődő sorvadás jelei az art. cent. rét. kaliberének szűkülése a glia szövet nyomása miatt, a perifériás látótér szűkülése, növekvő szürke színeződés stb. Okuláris ok közismert, leggyakrabban contusió utáni hipotoniában észlelhető (201). Orbitális okokról sem szükséges bővebben beszélni. Az orbitális okok utánozhatják azt az állapotot, amit állatkísérletekben úgy idézünk elő, hogy a látóideget leszorítjuk úgy, hogy az artériás keringést nem, csak a vénást akadályozzuk. Különböző tumorok, orbitális tályog, színuszitisz stb. a leggyakoribb okok. Általános ok mind az a betegség, ami agyi ödémával, fokozott agynyomással jár : anémia, leukémia, nefritisz, hipertónia, emfizéma, toxikus állapotok stb. Az intrakraniális okok tárgyalásakor bizonyos sorrendet kell tartanunk, és ki kell emelnünk azokat a szempontokat, amelyek elsősorban szemészeti jelentőségűek és amelyek a diagnózis felállításában segíteni tudunk. Mindazon intrakraniális okok, amelyek a látideg bántalmazottságával járnak, pangásos papillát, neuritiszt, illetve deszcendáló atrofiát okoznak. Mielőtt a részletesebb tudnivalókat megbeszélnénk, a chiasma tünetcsoport ismeretét kell pontosan elsajátítanunk, amely nélkül a topikai diagnózis lehetetlen. Ha a chiasmát középen átmetszük, akkor a látótérben pontosan bitemporális hemianopia keletkezik a centrum keresztülmetszésével. Ilyen eset ritka, sebészi beavatkozáskor fordulhat elő. A gyakoribb lehetőségeket a következőképpen csoportosíthatjuk. 1. A nyomás középről alulról jön : látótérkiesés felül temporálisan perifériásán, mivel alul a retina alsó feléből jövő rostok futnak, melyek a chiasma 173
