Szemészet, 1958 (95. évfolyam, 1-3. szám)
1958 / 3. szám
szokott helyén ülő daganatocska összefügg-e azzal, illetve az abból kiinduló canaliculussal. Megmutatja azt is, hogy mennyire terjed be a punctummal összefüggő daganat a csőbe s így mennyit kell abból eltávolítanunk s ezzel kapcsolatban milyen feladat vár ránk a könnylevezető apparátus kezdeti részének a helyreállításában. De következtetést vonhatunk ezen eljárással arra is, hogy hol van a csövecske indirect szűkülete, vagy gombás elzáródása s még arra is, hogy hol maradt el a csövecske canalisatiója. Igénybe vehetjük ezen kérdések eldöntésnél a röntgent is. Ilyenkor az előbbi eljárás csak annyiban változik meg, hogy a könnytömlőt és könnycsövecskét nem vízzel, hanem árnyékot adó folyadékkal töltjük meg. A könnytömlőből a daganat vagy az említett egyéb okból elzárult canaliculusba visszanyomuló folyadék árnyéka pontos képét adja a könnycsövecske szabad részének. A fenti kérdésekre feleletet nyerhetünk ama megfigyeléseink felhasználásával is, melyet a könnylevezetés mechanizmusának a tanulmányozása alatt a könnycsövecskék pislogás alatti viselkedéséből szereztünk. Normális körülmények (canaliculusok) mellett a pislogás pházisa alatt a csövecskékhez haladó Horner izomrostok összehúzódva a csövecskéket megmerevítik, egyszersmind kitágítják és megvastagítják. A pislogás második pházisa alatt (szemrésnyitás) pont az ellenkezője történik, amennyiben a csövecskék elvékonyodnak, ellazulnak és meghosszabbodnak. Ez a két pházisú élettani reactió részleges vagy teljes hiánya kitűnő eligazító lehet több kérdésnek az eldöntésében. így elsősorban abban, hogy van-e canaliculus s ha van az egészében megvan-e vagy csak részletében, meg lehet állapítani, hogy az elzáródás csak a könnypont tájékára szorítkozik-e. Ilyenkor ugyanis a canaliculus pars papillarisa szintén tágul és szűkül. Ha e két phazisú reactio csak a horizontális szakasszal határos részecskén van meg, akkor elzáródott a pars papillaris egy része is. Ha pedig az élettani reactio a horizontális résznek a csak saccus felőli oldalon van meg, a canalisátio hiányzik a pars papillárissal szomszédos horizontális részen vagy részecskében is. Deeldönthető az is, hogy a punctumon ülő daganat csak a punctumot zárja-e el vagy beterjed a pars papillárisba (canaliculusba) is. összefoglalás A könnycsövecskékkel kapcsolatos vezetési akadályok sorában a könnypont dislocátiók s a canaliculus direct és indirect szűkületein kívül megemlít 12 veleszületett könny ponthiányt, 7 könnypont és egyúttal könnycsövecskehiányt, 4 papilloma papillae lacrymalist és 2 granuloma papillae lacrymalist, 12 gombás elzáródást és 4 olyan esetet, ahol a canaliculusok kezdeti részének a canalisátiója elmaradt. Részletesen beszél a segítés módjairól s azok eredményeiről s ennek keretében a könnylevezető apparatus mechanizmusának helyreállíthatóságáról. Úgyszintén a szűkület, illetve elzáródások helyének általa végzett megállapításáról, ami szerinte a siker elengedhetetlen feltétele. Irodalom 1. Fazakas 8. : Kiin. МЫ. f. Augkde. 1929. 83. 452 ; 1933. 91. 508. 1941. 106. 283. Orv. Hetil. — 1929. 73. 861 ; 1933. b. 77. 1065 ; Szemészet. 1954. 19. IV. füzet 158 ; Graefes Archiv, f. Ophthalmologie. 1940. 141. 662 ; Ophthalmologica. 1955. 129. 99 ; — 2. Gasteiger, H. : Operationen den Tränenorganen ; in Thiels Ophthalmologischer Operationslehre, Bd. III. S. 635. ff. 641, 684 ; Thieme, Leipzig 1945. Шандор Фазакаш: Данные к препятствиям в проводимости слезных канальцев. 96
