Szemészet, 1957 (94. évfolyam, 1-4. szám)
1957 / 2. szám
Szegedi Orvostudományi Egyetem Szemklinikájának (Igazgató: Kukán Ferenc egyetemi tanár, az orvostudományok kandidátusa) közleménye Ankyloblepharon filiforme adnatum L 6-V I MÁRTA Az ankyloblepharon filiforme adnatum (következőkben a. f. a.) a congenitalis partialis ankyloblepharonok csoportjába tartozó fejlődési rendellenesség, melynél finom szálszerű szalagok kötik össze az alsó és felső szemhéjat. A szalagok a szemhéjak mozgásának akadályozása miatt megszűkítik a szemrést. A közölt esetek nagyobb részében egy szemen előforduló egyetlen szalagról van szó, mely bárhol lehet a szemrés területében. Kétszemes előfordulásnál egy, vagy több szalag helyezkedik el szimmetrikusan. A szalagok a pillák és a Meibom-mirigyek kivezető nyílásai között tapadnak, itt a szalagok kissé kiszélesednek. A szalagok igen rugalmasak, nyúlékonyak, hosszuk változik 1—10 mm között, szélességük 0,3-tól 5 nnn-ig. Mikroszkóposán a szalag sejtdús, embryonalis természetű, közepén érdús kötőszövetből áll, melyet elszarusodott hám borít. Cordero (1933) izomrostokat és subepitheliális mirigyeket is talált. A pathogenesis vitatott. A szemhéjak u. i. a második foetalis hónapban jelennek meg bőrdudorok alakjában, melyek egymással szemben nőnek a szemgolyó fölé és a harmadik hónapban az egymással szembenövő szemhéjak összenőnek és zárják a szemrést. Az ötödik hónap végén, néha csak a hatodik, esetleg nyolcadik hónapban oldódik az összenövés, azáltal, hogy az összenövés helyén a felületes hámsejtek efszaru,sódnak. Az a. f a. tehát szerkezete következtében nem lehet a foetalis életben történő összenövés persistentiája, mert az embryonalis egyesülés csupán epithelialis. Hasner (1882), akitől a kórforma elnevezése ered, gyulladásos eredetű kóros bőrnövekedésnek tartotta, de ezt a szövettan nem igazolta. Wintersteiner (1908) az intrauterin életben keletkező hám sérülést okolja. Valószínűleg a fejlődés olyan rendellenességéről van szó, amelyet a hám növekedésének időleges megállása a mesoderma egyidejű abnormálisán gyors proliferatiójával okoz, úgy hogy a szembe jövő bőrredők mesenchymája bizonyos pontokon egyesül, anélkül, hogy hám kerülne közbe. A kezelés a szalagok átszakításából, illetve átvágásából áll. 1951-ben a Szülészeti klinikáról 3 napos egészséges fiúcsecsemőt küldenek vizsgálatra, akinek jobb szemén az alsó és felső szemhéjat 3 szálszerű hidacska köti össze (1. ábra). A szalagok közül a szélsők vékonyak, nyitott szemrésnél a külső 2 mm, a belső 3 mm hosszú, mindkettő 1 mm széles ; a középső szalag 5 mm hosszú és 2 mm széles. A szempillák jól fejlettek, a 1. ábra. 95
