Szemészet, 1957 (94. évfolyam, 1-4. szám)
1957 / 2. szám
\ végezni. Ha ez nem lehetséges, akkor canaliculorhinostomia végezhető. A canalicnlorhinostomia leírt és általunk végzett módja minden esetben eredményes volt (14 eset). E műtétek a beteg számára alig jelentenek nagyobb traumát, mint a könnytömlő eltávolítása. A műtét prognózisa gyerekkorban is jó. Gyermekeken a műtét hibernatióban végezhető. Irodalom Albrich, K. : Orvosképzés. Imre emlékfüzet. 1943. — Björk, H. : Acta opht. (seand.). 34. 404. 1956. — Gasteiger, H. : KI. МЫ. f. A. 117. 311. 1950. — Kaleff, R. : Ophthalmologica. 123. 157. 1952. — Meyer, Fr. : KI. МЫ. f. А. 116. 79. 1950. — Nagy, F. : Szemészet. SU. 158. 1952. — Papidon : Ann. d’Oc. 180. 58. 1947. — Radnót, M. : Szemészet. 87. 217. 1950. — Radnót, M. és Véghelyi, P. : Orvosi Hetilap. 97. 766. 1956. —- Welt, В. : Arch, of Otolaryng. 51. 83. 1950. A live1, a] etti Orvcslvdtmányi Egyetem II. sz. Szén,klinikájának (Igazgató: Nónay Tibor egyetemi tanár, az orvostudományok kandidátusa) közleménye ■V Eszköz a könny pontok ideiglenes elzárására V Ä КY ISTVÁN Gyakran vizsgálunk betegeket, kiknek a könnyelválasztása határozottan csökkent, de a Schirmer-próba elleni bizalmatlanság és a szarufolyamatok hiánya a könnypontelzárástól visszatart. Közismert tény az is, hogy a könnypontok elzárása nem mindig szünteti meg a keratoconjunctivitis sicca minden subjektiv és objektiv tünetét. Tökéletes könnypontelzárás irreversibilis, ezért kívánatos próbaként néha a könnypontok előzetes ideiglenes elzárása. Nagyforgalmú járóbetegrendeléseken gyakran találkozunk szembetegekkel (nők climax utáni korban), akiknek ilyen vagy ezekhez hasonló panaszaik vannak ; égés, szúrás, szárazságérzés, reggeli kivörösödés és idegentestérzés stb. Kissé zsírosfényű kötőhártyákon kívül semmi objektiv tünet, ilyenkor feltételezzük a könnytermelés mennyiségi vagy minőségi megváltozását. Látunk szarufekélyeket, melyekből nem tudunk baktériumokat kitenyészteni; nem típusos herpesek. vagy endogénnek nevezhető keratitisek, felületesek, kenőcsös kezelésre, kötésre szépen gyógyulnak. Ilyenkor is felmerül az a gondolat, hogy nem változott-e meg a könny valamilyen sajátsága, mely a szaru felszínére hat (felületi feszültség, ionizáció stb.). Ha előttünk % m-re álló homályos villanykörte corneánkon keletkező tükörképét szemüvegünkben vagy más concav tükörben vizsgáljuk, azt néha sárgásnak, néha kékes színárnyalatúnak látjuk, mintha olajos vízfelületen tükröződnék ; hunyorításkor, vagyis a felület csökkentésekor a reflex kékebb lesz ; lehet, hogy itt is a felületi feszültség, a könny rétegének vastagsága változik meg. A praeocularis folyadék vizsgálatánál nehézséget okoz, hogy ez a folyadék igen kevés. Ha izgatással fokozzuk a könnyelválasztást, vagy a kötőhártyaizgalmat okozó eszközzel zárjuk el a könnypontot, akkor viszont a könny minősége változik meg. A bevezetőben ismertetett esetekben merült fel az a kívánság, hogy alkalmas eszközzel ideiglenesen, esetleg órákra zárjuk el a könnypontokat és így vizsgáljuk a könny mennyiségében és minőségében beállott változásokat. 89
