Szemészet, 1957 (94. évfolyam, 1-4. szám)
1957 / 2. szám
15 óráig 750 у/ml lysozymba helyezett korongok destillált vízben (17. táblázat) több folyadékot vesznek fel, mint csak azonos töménységű lysozymban, de kevesebbet, mint csak destillált vízben. 17. táblázat 750 у/ml lysozym után dest. vízben Kiindulási súly 1, ]. 52 mg (17) .................... 2. 50 mg (16) .................... ____ 55 3. 48 mg (16) .................... 4. 48 mg (16) .................... ____ 53 6. 47 mg (17) .................... ____ 53 2. 6. 12. 24. 48. ó r á b a n 60 63 67 73 81 59 63 66 70 80 59 62 66 72 82 56 60 67 72 79 56 60 64 70 80 A 2500 у/ml lysozymba helyezve 12 órán át, dest. vízben folyadék felvétel nem következik be. Megfigyelhető tehát, hogy a mucopolysaccharidáknak lysozym, illetve protaminnal történő lekötése után a hypotonias oldat hatására sem jön létre fokozott folyadékfelvétel. A folyadékfelvétel tehát függ a szabad mucopolysaccharidák mennyiségétől. A protamin és lysozym oldatba helyezett cornea korongokon megfigyelhető volt, hogy az első órákban a korong körül fehér pelyhes képződmény jön létre, mely laza szerkezetű, összerázás során finom pelyhekké oszlik szét és zavarossá teszi az oldatot. A pehelyképződés megfigyelhető destillált víz és NaCl 0,85%-nál is, ha az oldathoz protamint, vagy lysozymet adunk. Az oldat egyenletesen zavaros lesz. Tehát a cornea korongokból a folyadékfelvétel mellett oly anyag oldódik ki, mely a protaminnal és lysoZymmal csapadékot képez. E kioldott anyag elektrophoretikusan vizsgálva fehérjének bizonyult. Toluidin kékkel metachromasiásan festődő pelyhes szerkezetű szemcsékből áll. Lysozym vagy protamin hozzáadására kékre festődik, így összefüggésbe hozható Kinsey, valamint Woodin vizsgálataival, melyek szerint a cornea mucopolysaccharidái fehérjékhez kötöttek. A vizsgálatok teljessége végett cornea korongok folyadékfelvételét vizsgáltam 1%—0,01% heparin oldatban. Az egyes vizsgált concentratiók között különbséget nem sikerült észlelni, a korongok a fiziológiás konyhasóba helyezett korongokkal azonos módon viselkedtek. Tehát az oldat heparinmucopolysaccharida tartalma nem befolyásolja a belehelyezett cornea korongok folyadékfelvételét. Feltűnő, hogy a duzzadt cornea korongokról az endothel és Descemet hártya könnyebben leválasztható, mint az epithel és Bowman hártya. Már a duzzadás kezdetén ráncképződés és szövet fellazulás jött létre. Ezeknek a rétegeknek a leválasztása hirtelen fokozta a korongok első órai folyadékfelvételét, mely a megnagyobbodott folyadékfelvevő felszín következménye. A protamin és lysozym hatására márvány-fehérré vált korongok szobahőn szárítása után átlátszókká váltak, mint a konyhasóba, vagy destillált vízbe helyezettek, hasonlóképpen átlátszóvá válik a nem kezelt sclera-darah is, ha szobahőn szárad. összefoglalás Az isolált szarvasmarha cornea különböző oldatokba helyezve az első órában veszi fel a legnagyobb folyadékmennyiséget. A további órákban egyenletesen bár, de lényegesen csökken az 1 órára eső súlygyarapodás. A felvett folyadék mennyisége (súlygyarapodás) függ a folyadékkal érintkező alapállomány felszínének nagyságától. A hypertoniás oldatok hatására a folyadékfelvétel egyenletessé válik, lecsökken a kezdeti folyadékfelvétel. 69
