Szemészet, 1957 (94. évfolyam, 1-4. szám)

1957 / 1. szám

Lássuk a kontrollként szolgáló 50 beteg eredményeit, akiknek szembetegsége góccal nem volt összefüggésbe hozható : 18 szürkehályogos, nyolc kúszóhártyás, öt könnytömlős, három kancsal, három entropiumos, hat daganatos mellett néhány sérült és zöldhályogos szerepel ebben a csoportban. Életkoruk 27—81 év között ingadozott. A histamin kötőhártyapróba 34 betegen nagatív, 16-on positiv volt. Az ezen csoportba tartozók 68%-a tehát negatív, 32%-a pedig pozitív próbát mutatott. Ezen második csoportba tartozó betegeinknek csupán egyharmad részén láttunk a kötőhártyazsák ingerküszöb csökkenése folytán pozitív reakciót. A kontroll csoport betegein 18 esetben, tehát 36%-ban tudtunk gócnak minősíthető elváltozásokat kimutatni. Erre a százalék számra azt mondhatjuk, hogy alig valamivel több, mint amit a pozitívnak talált kötőhártyapróba alapján vártunk. A kontrollcsoport negatív kötőhártyapróbát adó 34 betegén a klinikai kivizsgálás három tüdő, négy fog és egy epehólyag, tehát összesen nyolc gócot eredményezett. A pozitív kötőhártya próbát mutató 16 betegen ezzel szemben kettő tüdő, hét fog és egy orr-gége, tehát összesen 10 góc derült ki. Míg tehát a negatív histamin próbát adó esetekben 23,5%-ban, a pozitív esetekben 62,5%-ban sikerült klinikailag gócot kimutatni. A kontroll csoportban is találtunk tehát jelentős számban olyan betegeket, ahol gócos elváltozásokat mutathattunk ki, kisebb számban a histamin negatív, nagyobb számban a histamin pozitív esetekben.

Ügy a góccal kapcsolatba hozható 50 szembeteg, mint a kontrollként szolgáló 50 beteg csoportjában megközelíti a histamin pozitív esetek száma a klinikailag góc pozitív esetek számát. Általában tehát a histaminkötőhártyapróbával nyert eredményeink nagyjából egybevágnak a klinikai góckutatás eredményeivel. Különösen szembeötlő az egybehangzó eredmény az első csoport histamin pozitív eseteiben, ahol 80,7%-ban tudott a kivizsgálás gócra utaló jeleket találni. A controll csoport 32%-os histamin pozitivitása csak látszólag zavaró, mert hiszen zöldhályogos, vagy szürkehályogos betegnek is lehet góca, amely szemészeti vonatkozással nem bír. Más szervre vonatkozó másodlagos betegség fennállhatott, ilyen irányba azonban nem terjeszkedtünk ki. Abszolút érvényűeknek azonban a fenti megállapítások sem tekinthetők, mert olyan beteget is láttunk, ahol a próba alig volt pozitívnak nevezhető, ugyanakkor a klinikai észleletek a gócos jelleget biztossá tették.

Erősen pozitív histamin-kötőhártyapróba értékes támpontot ad gócfertőzés irányában, azonban az általános kivizsgálást nem teszi feleslegessé. A mi beteganyagunkon tett megfigyelések nem nyújtottak segítséget arra vonatkozóan, hogy a megbetegedett szem egy felfedezett góc veszélyességi zónájában van-e. Mint már említettük az irodalmi adatokkal ellentétben nem tudtunk következtetni a két szemen elvégzett próba eredményeiből a góc oldalára. Nemcsak fejgóc, hanem távolabbi góc is képes pozitív reakciót létrehozni. A kötőhártyapróba erős pozitivitása aktív gócra utalhat és bizonytalan góclelet mellett ilyenkor könnyebben szánjuk el magunkat a góc eliminálására. Viszont negatív histamin kötőhártyapróba mellett pl. gyanús fog extractiójától eltekintünk, főleg ha megtartásához érdek fűződik. Egy héttel a fejgóc megszüntetése után az azonos oldali gyulladt, de már megbékült szemen még erősen pozitív volt a histamin próba, ugyanakkor az ellenkező oldalon már negatív. Ez a pozitivitás három hét alatt tűnt el. Az irritatív hatás a góc megszüntetése után is érvényesül egy ideig, ennek a tartama azonban eseteként különböző lehet. A Sympathikus határköteg baleseti sérülését követő heterochromia iridisben és szürkehályogban szenvedő szemen pozitív reakciót láttunk. Sympathikus sérülés mellett is kivált -21