Szemészet, 1957 (94. évfolyam, 1-4. szám)
1957 / 4. szám
kezménye. A jelenség oka az izmok cornea felől kiváltott védekező reakciójában keresendő. E jelenség elmúltával a conjunctiva egy körülírt területére szorítkozó értágulat lép fel, mely annál kiterjedtebb, minél távolabb történt a károsítás a limbustól. Az értágulat foka függ a károsítás intenzitásától. Az értágulattal egyidőben egyes erekben jól látható keringés-lassúbbodás következik be. Ez nem látható azokban az erekben, melyek collateralisokon keresztül is kapnak vért a károsítás sectorán kívüleső erekből. Azokban az erekben, főleg venulákban, melyekben a keringés lassubbodík, a vörösvértestek rögök formájában tapadnak össze (1. ábra a, b, c). \ létrejött intravascularis aggregatio fokozatosan kiterjed a vénákra és az arferiolákra is. Különböző intenzitású érreactiókat észlelünk akkor, ha azonos fokú károsítást ejtünk a limbus és a cornea centruma közti távolság különböző pontján : 1. A cornea centrumát károsítva a limbuserek körkörösen kisfokban kitágulnak. A keringés lényegesen nem lassul. 2. A centrum és a limbus közti távolság felén károsítva már sectorszerű értágulat lép fel. Az értágulat kifejezett, a keringés egyes venulákban lassult, s megjelenik az egészen apró sludge (30 p.), mely magától megszűnik. 3. A limbustól 2 mm-re károsítva a tágult erek területe csökken, az értágulat intenzitása fokozódik. A keringés kifejezetten lassul, sőt egyes vékonyabb erekben leáll (2. ábra). 4. Közvetlen limbus melletti, de ereket el nem érő károsítás esetén a tágult érterület egészen kicsiny, csupán 1—2 érre szorítkozik, de a tágulat nagyfokú. A keringés hirtelen lelassul. A vörösvértestek nagy rögöket képeznek és a kisebb ereket elzárják. Enyhe károsítások hatására, ha az általános keringés jó, nem következik be a sludge, viszont kiváltható általánosan adott acethylcholinnal, vagy localisan 0,05% adrenalinnal. A károsítás után aránylag gyorsan létrejövő értágulat idegi eredetűnek fogható fel, mivel egyrészt gyorsan következik be, és alakja sectorszerű, másrészt, mert létrejön akár a limbusban, akár a cornea centrumában végeztük a károsítást. E mellett szól az is, hogy a corneának cocainnal vagy pantocainnal olymódon való érzéstelenítése, hogy a conjunctivát az érzéstelenítő oldat ne érje, a jelenség kialakulását gátolja, vagy csökkenti. A jelenség valóban idegi eredetét a további vizsgálatok vannak hivatva eldönteni. A sludge létrejötte Thuránszky és Csetri (6)-nak a retina erein végzett meggyőző vizsgálatai alapján a keringési sebesség csökkenésével magyarázható. A vizsgálatok harmadik részében a sludge, illetve az értágulat és a fellépő körülírt oedema viszonyát vizsgáltam. A károsítás után a tágult erek területében a conjunctiva csillogása megváltozik, mikrooedema jön létre, melyet (7) az erek fokozott permeabilitása magyaráz. A keletkező oedema láthatóbbá tételére 0,05 g/kg Geigy-kéket adtam intravénásán. A cornea károsítás után a tágult és lassult keringési erek területében a festék lassú és diffus megjelenése következett be. A Geigy-kék feltűnő módon csak a sectorszerű tágult erek limbusban levő területét festette meg, vagyis azt a területet, ahol az értágulat, a keringés lassulása, a sludge jött létre, de nem festette meg a conjunctivának azt a távolabbi részét, melyben csak értágulat figyelhető meg. Ennek az oedemának, melyet a permeabilitás fokozódás okoz, Coccius (8), Brooks és munkatársai (3) szerint .a sludge okozta érfal-anoxaemia az oka. 147
