Szemészet, 1957 (94. évfolyam, 1-4. szám)
1957 / 3. szám
2. ábra halvány rózsaszínű, puha tapintatú. A kötőhártyán erős vegyes belövelltség, a bulbaris kötőhártyának különösen az alsó fele chemotieus, igen tág erek. Cornea egyenletesen borús, tompafényű, megvastagodott, oedemás, alsó 2/3 része fluoreseeinnel festődik, a szaru-érzékenység erősen csökkent. Kevés fluorescein a csarnokba is beszivárog 2 perc után, bár ennek és a csarnok enyhe tyndallizálásának megítélése a comea-oedema miatt nehéz. Látásélesség 5/1 .í - re csökkent a bal szemen. A bakteriológiai leoltás eredménye negatív. A cornea festődése pár nap alatt megszűnik, egyébként az állapot az első napokban inkább súlyosbodást, mint javulást mutat — a behámosodás után bevezetett cortison kenőcsös kezelés ellenére. A 6. naptól kezdve enyhülnek a tünetek, chemosis megszűnt, comea-oedema helyenként felszívódott és a szaru sávosnak látszik. A 8. napon eltűnt a szemhéj-oodema, a 10. napon még enyhén belövellt a kötőhártya, a cornea alsó felén még mindig nem tért vissza teljesen az érzékenység. Az eddig észlelt 16 eset anamnesise és tünetei csak kevéssé térnek el a fentitől. A szemhéjduzzanat egy kivételével mindnél kifejezett volt, 3 esetben erősebb pir, apró hólyagok és a 3—4. napon pörkösödés is jelentkezett az alsó szemhéj bőrén. A bulbaris kötőhártya chemosisa — bár különböző mértékben — valamennyinél megtalálható volt, vegyes belövelltség kíséretében. A kötőhártya váladéka általában vizes, könnyes jellegű, 2 esetben a 2—3. napon átmenetileg híg gennyes jellegűvé vált. A szaruhártyaérzékenység 3 esetben teljesen elveszett, 11 esetben erősen csökkent a másik szeméhez képest. 2 esetben a felvételkor még normális szaruérzékenység másnapra, illetve a 4. napra csökkent le, és így maradt 12—14 napig. A cornealis tünetek már változatosabbak. Hét esetben találtunk festődést a betegség kezdetén, 11 esetben volt részleges, vagy az egész szarura kiterjedő oedema. Ezt a diffúz oedemát néha a photoelektricásokéhoz hasonló, apró epitheldefectusok által előidézett finom szurkáltság előzte meg, 2 esetben a szurkáltságot diffúz oedema nem követte, 3 esetben pedig a cornea átlátszó maradt, de a szaruérzékenység itt is csökkentnek bizonyult. A corneán kezdetben néha festékfröccsenés szerű, vonalkázott és pontozott finom felszínes homály látható. Descemet-ránc és bulla is előfordul az oedemával kapcsolatban. Észleltünk 3 olyan esetet is, amelynél a rovar a szemhéjnak ütődött. A szokásos incubatios idő elteltével az alsó szemhéj megduzzadt, kipirult, érzékennyé vált, majd enyhe nedvedzés és pörkösödés lépett fel rajta, —úgy, mint néhány más esetünkben — azonban a cornea és conjunctiva érintetlen maradt. Mivel itt a kórokozó más rovar is lehetett, nem soroltuk a fenti 16 keratoconjunctivitis mellé. 3. ábra. Paederus juscipes nagyított képe■ ( Fej, a csáp hét distalis ize, térdek és a potroh vége: fekete. Tor: narancsvörös. Szárnyfedők: kékek. Potroh gyáruk és lábak : narancssárgák. Példányuk lelőhelye : Békéscsaba ) 108
