Szemészet, 1956 (93. évfolyam, 1-3. szám)
1956 / 2. szám
ÜLÉSJEGYZÖKÖNYV Szemész Szakcsoport és Egészségtudományi Szakcsoport együttes Nagygyűlése 1955. november 25-én KETTESY A.: Megnyitja a kongresszust és jó, eredményes munkát kíván a kongresszusnak. Üdvözli a megjelenteket, — külön üdvözli az Egészségügyi Szakcsoport tagjait és sajnálkozását fejezi ki, hogy Dabis prof. nem jelenhetett meg. Ismerteti a főtémát: ,.A megelőzés problémája a szemészetben“. Hangsúlyozza. hogy a a ép szem megvédéséről van szó ési elsősorban járványos betegségektől. Kiemeli az egészségügyi tudomány fontosságát, amelyet a jövő orvostudományának tekint. A collaborabo fontosságát méltatja és reméli, hogy ez a szerencsés együttes rendkívül eredményes munkát fog végezni a szocializmus építésében. Referátumok: BARTÓK IMRE: Ipari megelőzés a szemészetben. A korábbi évtizedekben kiadott baleset-megelőzési óvórendszabályok rövid ismertetése után a jelenlegi rendelkezéseket ismerteti. Míg a régebbieket alig hajtatták végre, s ellenőrzésükre sem fordítottak gondot, addig a jelenleg érvényben lévő rendelkezések végrehajtása nagy szigorral történik. Tilos védőkészülék-, védőberendezés nélküli gép gyártása és forgalomba hozatala, ha az a látószervet veszélyezteti. Kormányzatunk a védőpápaszemeket, melyek az ipar különféle ágaiban szükségesek, szabványosította. A különféle célnak megfelelően a védőpópaszem milyensége más és n^áiS. Védőpápaszemeken kívül védőpajzs, műanyagból való védőálarc a szem felé irányuló idegen testek, illetőleg a szembe sugárzó hegesztési fény elhárítására szolgálnak. A vegyi iparban teljesen záró maszkok használatosak, melyek colloid szűrőbetétéi kémiai és fizikai úton akadályozzák meg a műhely levegőjében lévő mérgező gázoknak, gőzöknek és füstöknek a szembe jutását. — Az ipari baleset megelőzését szolgálja a helyes és elégséges világítás s a műhely levegőjének állandó kicserélése, az okszerű szellőzés. KEREK SÁNDOR: Mezőgazdasági megelőzés a szemészetben. A 10 év alatt észlelt 353 mezőgazdasági eredetű szemsérülést a következőképpera csoportosítja: 1. Vetési munkák, aratás, cséplés, kapálás, házkörüli mezőgazdasági munkák közben keletkezett szemsérülések. 2. Favágás közben keletkezett szemisérülések. 3. Háziállatok gondozása közben keletkezett szemsérülések. 4. Traktorok és újabb mezőgazdasági gépek használata és javítása közben keletkezett szemsérülések. Megállapítja, hogy a múltban a mezőgazdasági eredetű szemsérülések és betegségek megelőzésére nem fordítottunk kellő gondot. A mezőgazdasági eredetű szemsérülések jellege a mezőgazdaság gépesítésével párhuzamosain nagymértékben megváltozik s lassan hasonlóvá válik a szem fémipari és gépipari eredetű szemsérüléseihez. A mezőgazdasági eredetű szemsérültek llVo-a elveszti látását a sérülés következtében, vagyis a mezőgazdaság, mint üzem — a megelőzés fontosságát illetően — ugyanúgy bírálandó el, mint minden más ipari üzem. A megelőzés érdekében fontos, hogy körzeti orvosaink kellő felvilágosító munkát végezzenek, hogy az állami gazdaságok és |termelőszövetkeze,ti csoportok, és a mezőgazdaság minden egysége a szükséges és megfelelő munkavédelmi berendezésekkel fel legyen szerelve, hogy a mezőgazdasági eredetű szemsérültek is korai és szakszerű elsősegélyben részesüljenek. KUKÁN FERENC: A trachoma-ellenes küzdelem ipari és mezőgazdasági vonatkozásban. Az ipari kollektívák vizsgálatra kötelezett 781 333 dolgozójának 93,2%-a, a mezőgazdasági kollektívák 328 617 vizsgálandójániafc 91,4%-a trachoma-szűrővizsgálaton átesett ugyan, de a vizsgálat 38,2%-ban kanál nélkül történt. Az ipari és mezőgazdasági 45
