Szemészet, 1956 (93. évfolyam, 1-3. szám)
1956 / 2. szám
Irodalom 1. S ееfelder : Kurzes Hdb. d. Ophth. I. köt. 593. old. — 2. Löhlein: Erbleiden des Auges (Hdb. der Erbkrankheiten). Glaukom als Erblciden. G. Thieme, 1938. — 3. Schmidt—Rimpier: Graefe-Saemisch Hdb. d. ges. Augenhk. 6. köt. (1908). — 4. Berberov: Russk. Ophthalm. Journ. 1924. Cit. Franek—Kamenetsky : Klin. МЫ. f. Augenhk. 74, 133 (1925). — 5. Berg : Acta Ophth. 10, 568 (1932). — 6. Derby: Cit. Allen and Ackerman : Arch, of Ophth. 27, 139 (1942). — 7. Körte : Klin. МЫ. f. Augenheilk. 102, 664 (1939). — 8. Biró : a) Ophthalmologica 98, 43 (1939). — 9. Nettleship . Cit. Grenouw: Hdb. d. ges. Augenhk. 1920. 746—756. old. — 10. Gilbert: Graefes Arch. f. Ophth. 82, 389 (1912). — 11. Law ford: Cit. Waardenburg. — 12. James: Brit. Journ. of Ophth. 11. 438 (1927). — 13. Kumanomido : Cit. Waardenburg. — 14. Westerlu nd : Cit. Sorsby: Genetics in Ophthalmology. Butterworth, London (1951). — 15. Plocher : Klin. МЫ. f. Augenhk. 60, 592 (1918). — 16. Stokes: Arch, of Ophth. 24, 885 (1940). — 17. Thiel: Gegenwartsprobleme der Augenheilkunde. G. Thieme. Leipzig (1937). — 18. Waardenburg : a) Das menschliche Auge und seine Erbanlagen. M. Nijhoff, Haag. (1932), b) Genetica, XXV. (1949). — 19. Biró: b) Ophthalmologica. 122, 228 (1951). Имре Биро: Новые наблюдения по семейному характеру глаукомы. Автор 20 лет как собирает данные относительно семейной связи глаукомы. В настоящей статье приводит 3 случая, указывающих на своеобразное изменение форм глаукомы. В изменении характера глаукомы наряду с эндогенными факторами, нужно считаться и с экзогенными причинами и условиями. Т. Biró: Neuere Beobachtungen über das familiäre Vorkommen des Glaukoms. Verf. sammelt seit 20 Jahren die Angaben über die familiären Beziehungen des Glaukoms. In der vorliegenden Arbeit werden drei voneinander unabhängige Fälle mitgetcilt, die auf eine eingcartige Umwandlung gewisser glaukomatöser Krankheitsformen hin weisen. Bei der Veränderung des glaukomatösen Charakters muss auch an die Wirkung nicht nur endogener, sondern auch exogener Ursachen und Umstände gedacht werden. A térlátásélesség teljes horopterbeli térbesítése* VAJDA GÉZA Már közöltem volt (Szemészet, 1950. 4. sz.) a térlátásélesség mérésére való eljárásomat, melynek azon hiányossága, hogy csak a látás központjában engedte meg a mérést, arra késztetett, hogy olyan eszközt szerkesszek, amely a teljes, totális horopterbeli térlátásélesség mérésére legyen alkalmas. Próbálkoztam az eszközt az empirikus horopter alapulvételével elkészíteni, de a mérnök által készített rajz (lásd 1. ábra) sem elégített ki. még pedig azért, mert gyakorló szemorvos létemre — előttem a tájékozódás könnyűsége volt a fontos, és pedig az empirikus horopter horizonon inneni és túli íveinek nagyfokú különbözősége miatt nem lett volna lehetséges. A tapasztalati horopterhez való ragaszkodást annál kevésbé tartottam szükségesnek, mert hiszen ez nem egyéb (Raáb szerint), mint az „épélettani képegyenlőtlenségnek az eredője, összegeződése, tehát egyénileg túlságosan is változó tünet.“ Hogy tehát a térbesítés lehetőleg egyformán legyen feltüntethető, ezért készítettem magam egy rajzot (lásd 2. ábra), amelyen csak egyenes vonalak vannak, amelyeknek metszési pontjai számozottságuk következtében könnyen sémába feljegyezhetők. * Az Orvos-Egészségügyi Szakszervezett Szemész-szakosztálya 1954. V. 30-án Budapesten tartott nagygyűlésén közöltek nyomán. 72
