Szemészet, 1956 (93. évfolyam, 1-3. szám)
1956 / 2. szám
ható. Ha ugyanis egyidős tiszta és borús lebeny acetylcholin tartalmát vizsgáljuk. megállapítható, hogy az elborult lebeny acetylcholin tartalma lényegesen kisebb, mintegy 1/3-a a tiszta lebeny acetylcholin tartalmának, jóllehet Escapini kimutatta, hogy a tisztán begyógyuló és elboruló lebeny reinnervatiójában egyforma idős átültetésnél nincs különbség. Ebből azt a következtetést vonta le, hogy a lebeny átlátszóságának megőrzésében idegeknek nincs szerepük. Ha most figyelembevesszük azonban azt az általunk észlelt adatot, hogy a befogadó szaruhártyarész acetylcholin tartalma is erősen lecsökken a transplantatio után, akkor azonnal láthatjuk, hogy a trepannal eszközölt sebzés kihat az egész cornea területén az idegi functióra, az acetylcholin synthesisre. Jóllehet a befogadó cornea idegei morphologiailag épek, az acetylcholinsynthesis erősen befolyásolt. Ennek figyelembevételével azt gondoljuk, hogy Escapini álláspontja, mely szerint az idegi ellátás nem játszana szerepet a lebeny sorsának irányításában, talán oda módosítható, hogy lehetnek esetek, amikor a lebenybe nőtt idegek acetylcholin-synthesise erősen korlátozott, az idegi functio ezen jellegzetes anyag felszabadítását illetőleg ledált és ennek kihatása lehet a beültetett lebeny sorsára. Fentebb láttuk, hogy a lebeny érzőreflexének erősödése lassan válik fiziológiás értékűvé, esetleg csak a második évben éri el a széli rész ingerküszöbét . Elképzelhető, hogy bizonyos esetekben ezen időpontig az ideg egyéb (fizikochemiai) teljesítménye is insufficiens, s ez a körülmény a heggyűrűvel is körülvett szaruhártyalebeny anyagcseréjére nem közömbös, s az érzés kiesés az acetylcholin-synthesis zavarával együtt alapja lehet a discopathiáknak. Nem kívánunk messzebbmenő következtetéseket levonni az acetylcholin szerepét illetőleg, mivel annak az anyagcserében betöltött szerepét még pontosan nem ismerjük. Vizsgálataink eredményét csupán úgy értékeljük, hogy nem tartható kizártnak az összefüggés, mely a beültetett lebeny fiziko- vagy kolloidchemiai változásai és az acetylcholin-synthesis zavara között lehet, így a beültetett szaruhártya elborulásának eddig ismeretlen okai között rámutathatunk egyik lehetőségre. Úgy véljük, hogy az acetylcholin mennyiségi változásainak kimutatásával adatokkal szolgáltunk a transplantatio pathologiájához. összefoglalás Az átültetett szaruhártyalebeny életképességét, végső sorsát befolyásoló tényezők sokfélék. A technikai-mechanikai természetű okokon kívül az eredeti structura bizonyos elemei kicserélődésének gyorsasága, lehetősége, cellularis, humoralis, trophikus idegi és allergiás tényezők mellett szerepet játszanak a szaruhártya mucolyticus fermentjei, a hyaluronsav-hyaluronidase egyensúly zavara stb. Szerzők 30 nyúlon történt átültetés alapján a beültetett lebeny acetylcholin tartalmának kifejezett mennyiségi különbségeit tudták kimutatni a tiszta és elborult lebenyben, jóllehet egyidős lebenyekben morphologiailag a beidegzésben nem volt különbség. Az acetylcholin-synthesis az elboruló lebenyben kifejezetten korlátozott. Az acetylcholin mennyiségi változásának kimutatásával a beültetett szaruhártyalebeny elborulásának eddig ismeretlen okai között rámutatnak egyik lehetőségre. Irodalom Arató : Szemészet 4, 200, 1949. — Ascher : Zbl. f. Ophth. Í.5, 918, 1920. — Aurell : Acta Ophth. 32, 307, 1954. — Bábel: Ophth. 109, 1, 1954. — Boros—Takáts : Acta Ophth. 29, 499, 1951. — Escapini: Arch, of Ophth. 53, 229, 1955. — Fine: Arch, of Ophth. 53, 13, 1955. — F. P. Fischer: Arch. f. Augenheilk. 107, 295, 1953. — 55
