Szemészet, 1955 (92. évfolyam, 1-3. szám)

1955 / 2. szám

Legelterjedtebb módszer egy összesodort és kihúzott vattaszállal érinteni a corneát, s ezáltal a pislogási reflexet kiváltani. Sajnos ez a módszer igen sok hibaforrással rendelkezik, s azonos körülményeket a vizsgálat ismétlésénél nem lehet elérni. A cornea (c.) érzékenység mérésének első tudományos célra is alkalmaz­ható vizsgálati metódusát Molter és Fuchs 1878-ban ismertették. Megfelelőbb, és ma is használatos mérési módszerét v. Frey 1894-ben mutatta be Leipzig - ben : 2—4 cm hosszú szőrszálakat erősített egy 8 cm hosszú fa pálca végére, és így érintette a szőrszálakat a с.-hoz. Azt a nyomást, melytől a szál éppen meg­hajlik, az ingerlő szál „erejének“ nevezte. A gyakorolt nyomás nagysága nagy mértékben függ a szál keresztmetszetétől. Ezért a szál görbítéséhez szük­séges nyomás (grammokban) és az érintett felület nagyságának (mm2) hánya­dosa a szál „nyomásával“ egyenlő. Mivel két azonos nyomású, de különböző átmérőjű szálnak nem egyenlő az ingerlő hatása, — nagyobb felület hatáso­sabb — ezért a szál keresztmetszete helyett a szál radiusát (mm-ben) számolta, s így az értékeket g/mm-ben kapta meg, s ezt a szál „feszülésének“ nevezte, így azonos értékű hajszál azonos fiziológiai értéket mutatott. Általában azon­ban a g/mm2 érték megadása használatos az irodalomban. Egy másik fogalom, melyet Schröder vezetett be, az „érzékenységi index“, melyet akkor kapunk meg, ha a vizsgált pontok számával megszorozzuk az érzékenységi pontok számát. Engbaek méréseket végzett annak megállapítására, hogy az évszak milyen mértékben befolyásolja az ingerlő szál súlyát és hosszúságát. A januári és augusztusi súly között 10% különbséget talált, a levegő nedvesség tartalmától függően. Marx vizsgálatai szerint a hő­mérséklet és rugalmasság között is szo­ros összefüggés van. Griessbach és Stransky úgy módosítot­ták v. Frey módszerét, hogy egy acéldrót végére erősítették az ingerlő szálat. Az acél drótot egy csőben előre lehetett tolni, s így az ingerlő szál hosszát tetszőlegesen lehetett megváltoztatni. Az eszköz hátrá­nya, hogy hosszú szál esetén a kéz kis remegése miatt a c.-n elmozdul az ingerlő szál vége, míg rövid szál esetén előbb a csőben lévő szálrész hajlik meg. Björk vizsgálatainál 20 db.-ból álló Frey-féle szőrsorozatot használt, melyek 30-tól 2500 mg-nyi nyomásnál görbültek meg. Nehéz­kessé tette a vizsgálatot a szőrszálak állandó cserélése, valamint, hogy ugyanazt a pontot másik szállal már nem lehetett ingerelni. Problémát okozott, hogy minden szálnak más volt az átmérője, s így változó nagyságú c. felületet ingereltek. Nem változtatott a vizsgálati mód­szeren Thunberg újítása sem, aki szőrszá­lak helyett finom üvegszálat használt. Tosti és Leonardi fémszállal érintették a c.-t, mely egy mérleg egyik karja, míg a másik karon kis súly eltolásával szabá­lyozták az acélszál nyomását 15—250 mg 94

Next

/
Thumbnails
Contents