Szemészet, 1955 (92. évfolyam, 1-3. szám)

1955 / 2. szám

30—40 Hg. mm-es vérnyomásnál (1/c ábi’a) a retina összes vénáiban igen jól kifejezett, az arteriolákban és az artéria centrálisban pedig kisfoké aggregálódást láttunk. 20 Hg. mm-es vérnyomásnál és ez alatt az összes vénákban durva, nagy aggregátumok keringtek (1/d ábra) és az összes artériákban is intravasculáris aggregatio jelentkezett. Ha az előbbiekkel teljes mértékben azonos nagyságú vérnyomás süllye­déseket nem vér lebocsájtással. hanem acetylcholin befecskendezésével idéz­tünk elő, akkor is teljesen hasonló aggregátumokat kaptunk. Bármilyen más pharmaconnal is hoztuk létre a vérnyomás süllyedést (pl. urethánnal), azt láttuk, hogy az aggregátumok képződésénél nem a beadott anyag minősége, hanem kizárólag az általa létrehozott vérnyomás-esés nagysága a döntő tényező. Ha a pharmaconok hatása megszűnt és a vérnyomás a normális kiindulási értéket elérte, az intravasculáris aggregálódás jelensége nem volt többé megfigyelhető. Megfigyeléseink sze­rint, hasonlóan az irodalmi adatokhoz, az aggregátumok nagysága és a vér áram­lási sebessége között szoros összefüggés volt megfigyelhető. A kérdés tanulmányozására igen jól megfelel az adrenalin és acetylcholin, mivel mindkét pharmaconnal elő lehet idézni és meg is lehet szüntetni a keringő vér intravasculáris aggregálódását a retina erekben. Az acetylcholin aggrega­tum képződést okoz nagyobb dózisokban (10—40 -у/kg), mivel a vérnyomást süly­­lyeszti és a vér áramlási sebességét csök­kenti. Ilyen acetylcholinnal létrehozott aggregálódást rögtön meg lehet szüntetni olyan dózis adrenalinnal, ami a kiindu­lási vérnyomást helyreállítja. Knisely és munkatársai hypertóniá­­soknál is írtak le sludge képződést. Kísér­leteinkben mi is gyakran láttunk emel­kedő vérnyomás mellett is intravasculáris aggregálódást a retinán, ilyenkor azon­ban a retina erekben a vér áramlási sebes­sége mindig csökkent. Egyikünk (21) meg­figyelései szerint kis dózis adrenalin hatá- -• Aggregátumok. 100-szórón nagyítás sára a retina erekben a vér áramlási sebes­sége csökken, ami egy szemen kívül futó artéria, valószínűleg az arteria ophthal­mica szűkületével magyarázható, mivel a retina ereken sem szűkület, sem tágulat nem volt megfigyelhető. Bietti (22) adatai szerint is, adrenalin ha­tására a retina artériákban a nyomás átmenetileg csökken. К csökkent vér­nyomás vonja maga után az áramlási sebesség csökkenését és ennek követ­kezménye az intravasculáris aggregatio. Ha először kis dosis adrenalint (5—lOy) fecskendezünk be, gyakran ta­pasztalható a retina arteriolákban az általános vérnyomásemelkedés ellenére megnyilvánuló aggregatum-képződés. Ennek oka újabb kísérleteink szerint kettős : 1. Egy, a szemen kívül futó nagyobb arteria constrictiója. 2. Az arteria centralis retináéból kiágazó arteriolák tövében, közvet­

Next

/
Thumbnails
Contents