Szemészet, 1955 (92. évfolyam, 1-3. szám)
1955 / 1. szám
sem jött létre, s helyreállt a spontán binoe. látás. Mindössze 4 esetben volt szükség később is a hasábra. Röviden azt mondhatjuk, hogy eseteink 80%-ában helyreállt a kétszemes látás. Hirtenstein, Blum csaknem 90%-ban, Constantine—Me Lean kb. 85%-ban találta így. A binoe. látás olyan tökéletesen helyreállhat, hogy a stereoszkópos látás is hibátlanná válik, amint ezt Bilim és Schlosshardt több esetében pontos vizsgálatokkal megállapította. Több betegük pl. a legszigorúbb alkalmassági vizsgálat után visszakerült hajózási, mozdonyvezetői állásába. Érdekes, hogy kagylóval ellátott betegeken Linlcsz aniseikoniás méréseket végzett, s jóval nagyobb értékeket talált (4—10%), mint amit számítások alapján eddig közöltek, s mindezt olyan betegeken, akiknek kagylójukkal egyébként zavartalan binocularis látásuk volt. A kagyló tolerantiáját illetőleg említettem, hogy a hályogoperált szemek a kagylót általában jobban bírják viselni, mint az ép szemek, még akkor is, ha csak lineáris sebkészítés történt. Eseteinkben 16-an kényelmesen, panaszmentesen viselték, 4 közepes érzékenységű volt és 3 tűrte rosszul. 12 betegünk kagylóját rendszeresen mindennap viseli, 4 csak rendszertelenül és 7 csak elvétve teszi fel. Olyan, aki kagylóját sohasem használná, nincs is, mert ha máskor nem a gépkocsvezetői időszakos orvosi vizsgához ezek is feltétlenül felteszik, mert csak ezzel tudják külön-külön szemmel elolvasni az előírt látásértékeket ; már pedig betegeink nagyrésze vagy hivatásból, vagy kedvtelésből gépjárművet vezet (motoros) s a jogosítvány meghosszabbítása némelyiknél létkérdés. A külföldi közlemények is megerősítik a jó tolerantiára vonatkozó megfigyeléseinket. Blum 9 esetéből pl. 8 egész nap viseli, Hirtenstein 18 esetéből pedig 16 hordja rendszeresen. Felmerül a kérdés, hogy ha ilyen jók az eredmények, nem kellene-e minden monoc. aphakiást kagylóval ellátni? Véleményünk szerint megfelelő alkalmasság esetén azokat érdemes, akiknél a binoe. látás munkájuk végzéséhez fontos (lásd táblázatunk foglalkozási rovatát), s főleg akik maguk is kívánják elkészítését. A kagyló rendelésének erőszakolása helytelen. Schlosshardt hívja fel a figyelmet arra, hogy a baleseti járadékban részesülő monoc. aphakiások pl. szándékosan igen rossz tolerantiát mutatnak, nehogy járadékukat kétszemes látásuk helyreállása miatt csökkentsék. Az ilyeneknek hiába készítenénk kagylót, bármily jól tudnák is használni, nem viselnék. Amint az elmondottakból kiderül, a kontaktkagyló alkalmazása e vonatkozásban a szemészet fejlődésében jelentős lépésnek tekinthető. Bár már előttünk áll egy még újabb és talán elméletileg tökéletesebb megoldás, a Ridleyféle szemlencse-pótlás vagy beültetés, — mivel a kontakt kagyló a szemre nézve semmiféle veszélyt nem jelent, s minden eddig használatos hályogműtéti technika után alkalmazható, véleményünk szerint még hosszú ideig egyedüli alkalmas módszer lesz a félszemes aphakia javítására. Összefoglalás 25 monoc. aphakiás beteget, kiknek másik szemükön ép látásuk volt, kontaktkagylóval korrigáltunk abból a célból, hogy binocularis látásukat visszanyerjék. Megfigyeléseink alapján azt találtuk, hogy kagyló segítségével a binoe. látás az esetek nagyrészében helyreáll. Bár eleinte a kisebb nagyobb-heterotropia miatt gyakori a diplopia, ez a két szem együttes használata folytán hamarosan megszűnik, s csak ritka eset az, amikor a fúziócsökkenés olyan nagyfokú, hogy hasábos szemüveg viselésére van szükség. A hályogoperált Szemészet 3 33
