Szemészet, 1955 (92. évfolyam, 1-3. szám)

1955 / 1. szám

sem jött létre, s helyreállt a spontán binoe. látás. Mindössze 4 esetben volt szükség később is a hasábra. Röviden azt mondhatjuk, hogy eseteink 80%-ában helyreállt a kétszemes látás. Hirtenstein, Blum csaknem 90%-ban, Constantine—Me Lean kb. 85%-ban találta így. A binoe. látás olyan tökéletesen helyreállhat, hogy a stereoszkópos látás is hibátlanná válik, amint ezt Bilim és Schlosshardt több esetében pontos vizsgálatokkal megállapította. Több betegük pl. a legszigo­rúbb alkalmassági vizsgálat után visszakerült hajózási, mozdonyvezetői állásába. Érdekes, hogy kagylóval ellátott betegeken Linlcsz aniseikoniás mérése­ket végzett, s jóval nagyobb értékeket talált (4—10%), mint amit számítások alapján eddig közöltek, s mindezt olyan betegeken, akiknek kagylójukkal egyébként zavartalan binocularis látásuk volt. A kagyló tolerantiáját illetőleg említettem, hogy a hályogoperált szemek a kagylót általában jobban bírják viselni, mint az ép szemek, még akkor is, ha csak lineáris sebkészítés történt. Eseteinkben 16-an kényelmesen, panasz­­mentesen viselték, 4 közepes érzékenységű volt és 3 tűrte rosszul. 12 betegünk kagylóját rendszeresen mindennap viseli, 4 csak rendszertelenül és 7 csak elvétve teszi fel. Olyan, aki kagylóját sohasem használná, nincs is, mert ha máskor nem a gépkocsvezetői időszakos orvosi vizsgához ezek is feltétlenül felteszik, mert csak ezzel tudják külön-külön szemmel elolvasni az előírt látásértékeket ; már pedig betegeink nagyrésze vagy hivatásból, vagy kedv­telésből gépjárművet vezet (motoros) s a jogosítvány meghosszabbítása némelyiknél létkérdés. A külföldi közlemények is megerősítik a jó tolerantiára vonatkozó megfigyeléseinket. Blum 9 esetéből pl. 8 egész nap viseli, Hirtenstein 18 esetéből pedig 16 hordja rendszeresen. Felmerül a kérdés, hogy ha ilyen jók az eredmények, nem kellene-e minden monoc. aphakiást kagylóval ellátni? Véleményünk szerint meg­felelő alkalmasság esetén azokat érdemes, akiknél a binoe. látás munkájuk végzéséhez fontos (lásd táblázatunk foglalkozási rovatát), s főleg akik maguk is kívánják elkészítését. A kagyló rendelésének erőszakolása helytelen. Schloss­­hardt hívja fel a figyelmet arra, hogy a baleseti járadékban részesülő monoc. aphakiások pl. szándékosan igen rossz tolerantiát mutatnak, nehogy járadéku­kat kétszemes látásuk helyreállása miatt csökkentsék. Az ilyeneknek hiába készítenénk kagylót, bármily jól tudnák is használni, nem viselnék. Amint az elmondottakból kiderül, a kontaktkagyló alkalmazása e vonat­kozásban a szemészet fejlődésében jelentős lépésnek tekinthető. Bár már előttünk áll egy még újabb és talán elméletileg tökéletesebb megoldás, a Ridley­­féle szemlencse-pótlás vagy beültetés, — mivel a kontakt kagyló a szemre néz­ve semmiféle veszélyt nem jelent, s minden eddig használatos hályogműtéti technika után alkalmazható, véleményünk szerint még hosszú ideig egyedüli alkalmas módszer lesz a félszemes aphakia javítására. Összefoglalás 25 monoc. aphakiás beteget, kiknek másik szemükön ép látásuk volt, kontaktkagylóval korrigáltunk abból a célból, hogy binocularis látásukat visszanyerjék. Megfigyeléseink alapján azt találtuk, hogy kagyló segítségével a binoe. látás az esetek nagyrészében helyreáll. Bár eleinte a kisebb nagyobb-hetero­­tropia miatt gyakori a diplopia, ez a két szem együttes használata folytán hamarosan megszűnik, s csak ritka eset az, amikor a fúziócsökkenés olyan nagyfokú, hogy hasábos szemüveg viselésére van szükség. A hályogoperált Szemészet 3 33

Next

/
Thumbnails
Contents