Szemészet, 1955 (92. évfolyam, 1-3. szám)
1955 / 3. szám
Fahr szerint, ha a tuberkulózis kizárható, akkor a folyamat csak „rheumatismus nodosus“ lehet. J. Francois szerint a skleromalacia perforans, melyben szövettanilag az Aschoff-féle csomóhoz hasonló képletet találunk, kétoldali, nekrotizáló folyamat, amelyet gyulladás nem kísér és spontán nem gyógyul. Főleg ötven éven túli nőkön észlelhető, akik primer krónikus poliartritiszben szenvednek. Az Orvosi Hetilap 1954. 52. számában „Rheumás szembajok Irgapyrinkezelése“ és a Szemészet 1955. 1. számában „Rheuma és szem“ című cikkemben kis statisztikai táblázatot közöltem, amely kb. két év anyagát, 26 úgynevezett reumás gyulladásos szembántalmat, főleg iridociklitiszt, szkleritiszt stb. csoportosít táblázatba aszerint, hogy milyen típusú mozgásszervi bántalomhoz társult. Tapasztalatom az volt, hogy ezek a gyulladásos szembántalmak ,,polyarthritis chronica secundariá“-hoz, „polyarthritis chronica atypicá“-hoz és Bechterew-kórház társulnak, míg „polyarthritis chronica primariá“-hoz és „acut polyarthritis“-hez nem. Ezt a tapasztalatot az azóta észlelt eseteim is (eddig összesen mintegy negyven eset) bizonyítja. (A mozgásszervi bántalmak Schulhof nomenklatúrája szerint értelmezendők.) Ez a beteganyag kicsi ahhoz, hogy általános érvényű igazságot vonhassunk le belőle, de felhívja a figyelmet arra, hogy ezzel a problémával foglalkoznunk kell. A fent leírt tapasztalatokkal szemben, jelenlegi cikkemben ismertetett szindrómák közül a Sjögren-féle és a skleromalacia perforans a „primär chronicus polyarthritis“-hez csatlakozik. Mivel mindkét kórképben található elváltozások degenerativ jellegűek, óvatos feltételezéssel arra a következtetésre juthatunk, hogy degenerativ jellegű szembántalmak olyan idült mozgásszervi bántalomhoz csatlakoznak speciálisan a „polyarthritis chronica primaria“hoz —, amely ugyan gyulladásos jellegű betegség de számos és korán jelentkező degenerativ tünete van. Ezzel szemben a valódi gyulladásos szembántalmak, mint az iridociklitisz, szkleritisz, olyan idült mozgásszervi bántalomhoz csatlakoznak (polyarthr. chron. sec., polyarthr. chron., atyp. Bechterew), ahol a gyulladásos jelleg (a± „itis“) áll előtérben. A Reiter-szindróma az egyetlen, ahol enteralis eredetű, akut jellegű poliartritiszhez endogen úton heveny kötőhártyahurut társul, mely átcsaphat iritiszbe, szkleritiszbe. Egyébként az összes, szemen mutatkozó manifesztáció krónikus poliartritiszhez társul. Alábbi táblázat szemléltetően mutatja, hogy a szemészileg számbajövő mozgásszervi bántalmakban milyen szembaj fellépése várható. Polyarth. ac. Polyarth. chron. secund. Polyarth. chron. primär. Polyarth. chron. atyp. Bechterew Still-féle Polyarth. chron. leucocytica Reiter szin-Iridocycl. Sjögren szin-Iridocvcl. Iridocvcl. Iridocyclitis(Írom. kap-Skleritis drom. kap-Skleritis Skleritis hez társuló csolatos subcsolatos keopacitas zoconjunctiviratoconnularis a tis (urethrijunctivitis corneán tis is) sicca Skleromala-Esetleg cia perforans katarakta 186
