Szemészet, 1955 (92. évfolyam, 1-3. szám)
1955 / 2. szám
talanok, sokszor rotatoricus jellegűek). A nyst. kezdete és vége a blepharoclonus miatt nem állapítható meg. C : Kétoldali perceptiós laesio. I : Időnként kettősképek ép fundus mellett. 28. Sch. L. 35 éves. A : Néhány hét előtt koponyatrauma. Arsennel is dolgozott. Sp : 0. V: Kétoldali hypofunctio. Baloldalt heves blepharoclonus. Testreflexek mko. neg. C : Ép. I : Csökkent patellák. Achillesek nem válthatók ki. Arsen polyneuritis. 29. T. J. 54 éves. A : Koponyatrauma, eszméletvesztéssel. Sp: Heves pillatremor, a szemtekék gyors ide-oda mozgásával mindkét oldalon. V: Jobboldalt normal nyst. Megszűnik a spontan blepharoclonus. Baloldalt hvperfunctio, heves pillatremor, egyre fokozódó törzsingás. Szabályos testreflexek. C: Kétoldali perceptiós laesio. I : Balkézzel dysmetria. Fokozott reflexek. Romberg positiv. Hyptokinesis. Összefoglalva a kortörténetek adatait, a következőket állapíthatjuk meg : 1. Az anamnesisben különböző organikus laesióra jellegzetes adatok szerepelnek, de több esetben az anamnesis negativ. 2. A spontán tünet kevés, ami van, azok retrolabyrinther laesióra jellegzetesek. 3. A vestibularis reactiók nem mutatnak kifejezett törvényszerűséget, mert blepharoclonust észleltünk úgy normal, mint hyper és hypofunctiónál. Ez a körülmény azt a feltevést teszi jogossá, hogy a vestibularis rendszer izgatása csak megindítója annak az ingerületnek, amely bizonyos localis organicus laesiók közbejöttével a m. orbicularis oculi-t beidegző facialis izgalmát blepharoclonus formájában váltja ki. A vestibularis izgatás szerepére azonban döntően jellegzetes, hogy a 29 eset között 12 esetben csak az egyik oldal kalorizálására lépett fel blepharoclonus. 4. Ami a cochlearis rendszert illeti, 29 esetből csak 8 esetben volt teljes hallás, míg 21 esetben kisebb-nagyobb perceptiós laesio volt észlelhető. 5. Döntő fontosságúnak tartom az idegstatust, mely szerint 16 esetben észleltünk tremorokat, 8 esetben kifejezett hyptokinesist, 5 esetben járási és állási zavarokat, 3 esetben leépülési reflexeket, 2 esetben abducens hüdést, 1 esetben adiadochokinesist, 1 esetben tetaniát, 1 esetben centralis facialis paresist és 1 esetben sacer szerű rohamokat. Ezen idegrendszer elváltozások congruentiája valószínűsíti azt a feltevést, hogy a kalorikus izgatásra kiváltódó blepharoclonus retrolabyrinther, centralis subcorticalis laesióra utaló jelenség. Kérdés az, hogyan juthat el a vestibularis izgalom a m. orbicularis oculi-t beidegző facialishoz. Erre vonatkozólag az alábbi anatómiai adatok állnak rendelkezésemre : A musculus orbicularis oculi-t közvetlenül a facialis ramus temporofacialisának két ága idegzi be : a) rami temporales a felső orbic. oculi motoros idege, b) rami zygomatici a musc. orbic. oculi alsó részének a motoros idege. A facialis mag azon részeinek, melyekből a homlok és szemhéjrostok származnak (felső facialis) kétoldali kérgi innervatió, uk van. Synergikusan működnek, és úgy a jobb-, mint a baloldali egyidejűleg húzódik össze. A szem izolált zárását külön kell megtanulni. A facialis kéregcentrumból jövő pályák a pallidum és thalamus között haladva jutnak el a pons-ba és innen kereszteződés után az oblongata-beli facialis maghoz. Az agykérgi centrumból jövő facialis rostokon kívül a supranuclearis beidegzés második forrása minden valószínűség szerint a thalamus. Ezen a roston át közvetítődnek a facialis maghoz az emotionalis impulsusok. Végül rostok haladnak a facialis maghoz a pallidumból is. A facialis által innervált musc. orbicularis oculi agyi központja a többi facialis központtól el van különítve, de a szemhéj és a szemizom kérgi központjaival szoros összefüggésben van. 107
