Szemészet, 1955 (92. évfolyam, 1-3. szám)
1955 / 2. szám
Az Országos Onkológiai Intézet (igazgató-főorvos: Venkei Tibor, az orvostudományok kandidátusa) Radiológiai Osztályának (osztályvezető főorvos: Rodé Iván, az orvostudományok kandidátusa) közleménye. Sugárkezelés a szemészetben írta: RODÉ I V.í X A szemészeti sugártherápia ténye bizonyos paradoxont rejt magáiban. Csakugyan különös helyzet az, hogy a látószerv betegségeinek gyógyítására láthatatlan sugárzást alkalmazunk. Ezt a paradoxont fokozza az a körülmény, hogy a szemészeti sugártherápia a szemre gyakorolt káros sugáré hatások, sugársérülések, észlelésével kezdődött. Ez a fatális kezdet nem maradt következmények nélkül. Rányomta szerencsétlen bélyegét a szemészeti sugártherápia későbbi fejlődésére is. Más szerv besugárzásánál mindenekelőtt a sugárhatás várható hasznát mérlegeljük; a szemészeti sugártherápiában a hangsúly mindig az esetleges sugársérülésen van. Ez az attitűd érthető, mert kényes és pótolhatatlan szervről van szó, de kétségtelenül -mai napig hatalmas gátja volt a kellő ritmusú fejlődésnek. Ez a magyarázata annak, hogy a szemészeti sugártherápia mind a szemészetben, mind a radiológiában erősen háttérbe szorult. Az irodalom tanulmányozása során azt a sajátos feladatot tűztük magunk elé, hogy a közkézen forgó radiológiai szakkönyvek alapján terjedelem — tehát sor- és lapszám szerint — kíséreljük meg feltárni a tényleges helyzetet. Ez a tanulmányozási mód igen érdekes adatokat eredményezett. A Lazarus által szerkesztett „Hd. d. Radium-Biologie und Rtg. Therapie“ (1913) 500 oldalából 6 oldal; a Mayer által szerkesztett „Lb. d. Strahlentherapie“ (1925) 5 hatalmas kötetének cca. 4000 oldalából 45 oldal; a Weiterer szerkesztette ,,Hd. d. Rtg. u. Radium-Therapie“ (1928) 2 nagy kötetének 1300 oldalából 9 oldal foglalkozik a szemészeti sugártherápiával. Az utóbbi években megjelent könyvek közül Kaplan „Clinical Radiation Therapy“ (1949) cca. 800 oldalas könyvében 15 oldal, a Delherm szerkesztésében megjelent ,,Életro-Radiotberapie“ (1931) 3000 oldalából 10 sor foglalkozik tárgyunkkal. A magyar radiológiai irodalom is mostohán bánt ezzel a kérdéssel. Kelen „A röntgenologia alapvonalai“ (1934) c. 300 oldalas tankönyvében 45 sort, Kisfaludy „A rák felismerése és kezelése“ (1940) c. cca. 200 oldalas könyvében 1 oldalt, Ratkóczy 1948-ban, majd újabban Ratkóczy—Hajdú 1954-ben megjelent egyetemi tankönyvében 3 sort szentel e tárgynak. („A rák sugártherápiája“ c. könyvünkben 1 oldalon tárgyaltuk a szemészeti daganatok sugárkezelését.) Végignézve a „Strahlentherapie“ 1951-ben megjelent tartalomjegyzékét, mely a lapban 40 éve megjelenő mintegy 6000 cikket referálja, megállapíthattuk, hogy csak 4 foglalkozik par excellence sugártherápiával. Az „Excerpta“ legutóbbi 5 évben referált cca. 15 ezer szemészeti cikkéből csak 40 positiv sugártherápiás vonatkozású, nem számítva a sugársérülésekkel foglalkozó közleményeket. A felsorolást hosszasan folytathatnók, de már az eddigiekből is megállapítható, hogy mind a szemészeti, mind a radiológiai irodalom keveset foglalkozik a szemészeti sugártherápiával. Ebből azt az elhamarkodott köSzemészet 7 97
