Szemészet, 1954 (91. évfolyam, 1-2. szám)
1954 / 1. szám
megfelelő elágazódások látszanak, nyomtalanul felszívódhatnak, többnyire azonban kötőszövetesen szervült csíkok maradnak vissza. Ilyeneket láthatunk fundusképünkön is, ahol a maculatáji hegből néhány szürkés csík húzódik az aequator felé. Ezek radialis lefutása, alakja, a repedés szélességének megfelelő vastagsága és subretinalis elhelyezkedése amellett szól, hogy ezek szervült vérrel kitöltött angioid csíkok. A maculatáji elváltozások keletkezésében is fontos szerepük van a vérzéseknek. Ezek is kétféle módon jöhetnek létre. Nevezetesen exsudativ elváltozások léphetnek fel valószínűleg a fokozott permeabilitás következtében,, amelyek később kötőszövetesen szervülnek, vagy pedig vérzések keletkeznek a maculában, amelyek helyt adnak kötőszövetes gócoknak. Mindezek alapján mondhatjuk, hogy a vérzésre való hajlam az érrendszer, az erek falának elváltozásai a 0—8 syndrománál igen fontos tünetcsoport, amelynek szemfenéki és általános klinikai jelek alapján való tanulmányozására további figyelmet kell fordítani. Összefoglalás Groenblad—Strandberg syndrománál előrehaladott stádiumban lévő szemfenéki elváltozásokat, vérzést, a bőrben histológiailag kimutatott elasticus elemek zavarát, különösképpen az erek falának elváltozását írják le, mint az általános mesenchymalis gyengeség tünetét. Ezt klinikailag egyrészt a capillaris permeabilitás nagymértékű fokozódása jelzi, amellyel magyarázható a késői stádiumban láthótó kiterjedt hegesedés. A mesenchymalis gyengeség okozza a 2?rwcA-membrana repedéseit és a choriocapillarisból származó szemfenéki vérzésekre is hajlamosít. Irodalom 1. Böck : Zeitschr. f. Augenheilk. 95. 1. (1938). — 2. Hagedorn : Kiin. МЫ. Augenheilk, 98. 695. (1937). — 3. Grönblad : Aeta Ophth. 7. 329. (1929). — 4. Standberg : Ref. Zbl. Hautkrkh. 31. 689. (1929).—5. Sandbacka—Holmström: Zbl. Optli. 44. 49Í. (1940). — 6. Renard : Presse Med. 1947. 650. — 7. Touraine : cit. Renard : 6. — 8. Yamazaki: cit. Renard : 6. •— 9. Radnót: Orvosi Hetil. 1940. 15. — 10.. Luzsa: Gyógyászat. 1940. 24. — 11. Brand: Orvosok Lapja, 1946. 555. — 12. Palich—Szántó: Kiin. Mbl. Augenheilk. 119. 251. (1951). — 13. Krümmel: Graefes. Areh. 151. 157. (1950). — 14. Andersen: Graefes Arch. 151. 209. (1950). — 15. Verhoeff: Am. J. Ophth. 32. 531. (1948). — 16. Klien : Am. J. Ophth. 32. 1143.. (1948). — 17. Pascheff: Arch. d'Ophtalm. 2. 152. (1948). — 18. Pagenstecher : Arch. f. Ophth. 67. 298. (1908). — 19. Kähne : Graefes Arch. 95. 97. (1918). — 20. Zentmayer : Am. J. Ophth. 29. 739. (1946). — 21. Wildi : Klin. Mbl. Augenheilk. 76. 177. (1926). — 22. Oiler : Atlas seltener ophth. Befunde, 2. Lief. (1903). — 23. Plange: Arch. f. Augenheilk. 23. 78. (1891). — 24. Bayer: Klin. Mbl. Augenheilk. 51. 766. (1913). — 25. Thiel: Atlas d. Augenkrankheiten. 1941. 186. — 26.. di Marzio: Fundus oculi. 1941. — 27. McManus: Nature. 158. 202. (1946). — 28. Kádas : Nem közölt adatok. — 29. Urbach és Kákám jr. : Kiin. Wschr. 15. 24.. (1936). — 30. Urbach: Arch. Dermat. u. Syphil. 1937. 176. — 31. Franceschetti .Klin. Mbl. Augenheilk. 92. 410. (1934). — 32. Francois : Zbl. Ophth. 44. 430. (1940.). — 33. Cattaneo : Zbl. Ophth. 41. 430. (1940). — 34. Hannay : Excerpta Med. Section XIII. 1451. (1951). — 35. Halloway: Am. Ophth. Soc. 1927. 173. — 36. Scheie- és Freeman: Arch. Ophth. 35. 241. (1946). — 37. Doyne : cit. Andersen: 14. — 38. Brill és Weil: Zeitschr. f. Augenheilk. 77. 319. (1922). Бранд Имре, Кадаш Василий, Арато Степан: Данные исследований к общей патфизиологии ангиоидных полос. При синдрома Гроэнблад-Штрандберга описывают находящиеся в прогесирующей стадии изменения глазного дна, кровотечение, в коже гистологически обнаруживаемые нарушения эластических элементов, в особенности изменения сосудистых стенок, как симптом общей мезенхимальной слабости. Клиническим признаком этого является 84
