Szemészet, 1954 (91. évfolyam, 1-2. szám)

1954 / 1. szám

Ezt a technikát vitális indikációból használjuk therápiásan és postoperative bulharis és orbitalis daganatok besugárzására.

Röntgen-mélybesugárzás

180 kV-48 cm2 mező

5 mm .................................................... 105%

10 mm ................................................... 100%

20 mm .................................................... 90%

30 mm .................................................... 80%

2. ábra.

Röntgen-félmélybesugárzás 110 kV-3 cm2 mező

5 mm .................................................... 85%

10 mm .................................................... 80%

20 mm .................................................... 60%

30 mm.................................................... 50%

Fontos indikáció a retinoblastoma, melynek sugárkezelése hosszú múltra tekinthet vissza (Hillgärtner és Würdemann (22), (1906), Axenfeld (22), (1915). Mai felfogás szerint egyoldali folyamatnál a kezelés első mozzanata az enucleátió, majd a postoperativ röntgenbesugárzás. Kétoldali folyamatnál, mely Pubner (23) szerint az esetek 20%-a, a betegebb szem enucleátiója, majd a másik szem röntgenbesugárzása. A régebbi irodalom csak kivételesen ismertet gyógyulást vagy tünetmentességet (Jendralski (24), Verhoeff (25), Bonse (26), Salzer (27), Jacoby (28), Chance (29)). Üjabban Reese, Merriam és Martin (30) (1949) biztatóbb eredményeket közöl: 15 évi tapasztalat szerint 53 bilaterális esetből 41 recidiva nélkül él és 25 lát ! A jó eredményeket különleges besugárzási technikának tulajdonítják, melynek lényege, hogy speciális tubusokkal temporális és ferde nasális sugárbelépési kapukból végzik a besugárzást, mezőnként 8000 г összdosissal.

Jelentősek Stallard (31) radon kezeléssel (radon-seeds) elért eredményei is melyek reményt nyújtanak arra, hogy a jövőben a curietherápia is fokozottabb mértékben érdeklődik a probléma iránt, mert erre előnyös sugármegoszlása képesíti.

Ezeknek az eredményeknek a fontosságát abban látjuk, hogy megszüntetik a retinoblastoma sugárkezelésében dívó nihilizmust, melynek legutóbb Seuss és Stutz (32) adtak hangot az irodalomban 1 spontán gyógyult eset kapcsán. Kétségtelen, hogy az irodalom spontán gyógyulásokat ismer. A tumornak a sugárkezelés folyamán és a dosisnívóval párhuzamosan beálló visszafejlődése, szétesése, majd teljes eltűnése azonban vitathatatlanul bizonyítják a sugárzásnak hatásosságát. Igen fontosnak tartjuk, hogy a sugártherapeuták a.jövőben többet foglalkozzanak a bulbus hátsó felében keletkezett folyamatok (tumorok) kezelési technikájával, különös tekintettel a lencse sugárvédelmére. Ezen a téren kiemeljük Csapody és Kovács (33) legutóbb közölt kísérletét éppen retinoblastoma kezelésében.

4