Szemészet, 1954 (91. évfolyam, 1-2. szám)

1954 / 1. szám

együtt 1 : 16 +-ra emelkedett, s 1 heti isonicid szedése után ismét 1 : 4 + -ra csökkent vissza. Egy másik 18 éves cavernás tüdejű leánynál szintén típusos keratitis dendriticát észleletünk. Ezekben az esetekben inkább arról van szó, hogy a tüdőtbc., mint máskor a pneumonia, influenza, vagy gastritis, aktiválta a herpes simplex vírusát.

Keratoconjunctivitis phlyctaenosánál a többség 1:4, 1 : 8-as titerben adott agglutinatiót, szemben a kontroliokkal. Érthető, hogy magasabb titerben csak ritkán volt agglutinatio, hiszen e betegségnél a tüdőtbc. subklinikai formájáról van szó, a tüdőben primaer complexum, vagy jóindulatú hilusfolyamat mutatható ki.

A phlyctaena és a keratitis rosacea kórképe között a határ elmosódott- A 40—45 éven túl kertatoconj. phlyctaenosa képében megelenő betegséget régóta keratitis rosaceának nevezzük akkor is, ha az orr és arc bőrén jellemző elváltozások nincsenek. Viszont Thygeson a keratitis rosacea diagnosisát a facialis rosaceától teszi függővé. A rosacea és phlyctaena nélküli, de jellemző szaruelváltozásokkal járó eseteket felnőttkori atypusos phlyctaenának nevezi. Figyelemre méltónak tartjuk, hogy a keratitis rosaceás betegeknél a phlyctaenásokéhoz hasonló agglutinatiókat találtunk. Bár az eseteink száma csak 11,. a kapott eredmény mégis a két klinikailag egymáshoz hasonló kórkép azonoseredete mellett szól. Eseteink közül megemlítek egy 31 éves férfit, akinek mindkét szemén típusos phlyctaenás csomói voltak a limbusban, széli beszűrődések és pannus a corneán, duzzadt nyaki nyirokcsomói voltak, agglutinatio ja 1:16+, mellkas rtg. : ,,j. 4. borda vetületében szilvamagnyi, éleshatárú, intensiv kötegalakú árnyékokból összetevődő márványozottság“. A kötőhártya zsákból staphylococcus és pneumococcus tenyészett ki, arcbőre pedig; tele volt hintve aknákkal. Egy másik 42 éves, többször recidivált, ichthyolra jól reagáló típusos rosaceás keratitisben szenvedő férfinél seborrhoea társult a képhez, az agglutinatio 1 : 32 + volt. Egy 32 éves nőnél chorioiditis inveteratát lehetett találni a rosaceás keratitis mellett, egy 73 éves nőnél pedig iridocyclitis előzte meg a phlyctaenás csomók megjelenését. A gyermekkori phlyctaena szövődhet infectiosus eccematoid dermatitissel. A bőrgyógyászati megbetegedés itt sem oka a phlyctaenának, hanem mellérendelt szerepet játszik. A kapcsolat feltételezhető a keratitis rosacea és az ivarmirigyek funkcióváltozása közt, melyet az akne rosacea okának tartanak, ha meggondoljuk, hogy a phlyctaena bakteriális allergia, az allergia pedig — mint Julesz kísérleteiből ismeretes — összefügg a hypophysis—hypothalamus rendszer működésével. A rosaceás keratitis lényege az agglutinatiók és a tüdő-leletek alapján úgylátszik, a phlyctaenához hasonlóan a tbc.-vei függ össze.

10 periphlebitis retinalis esetünkből 7-nél agglutinatiót kaptunk, ezek közül 5-nél 1 : 16, 1 : 32-es titerűt. A fennmaradó 3 negatív eset közül egynél a röntgen-lelet pozitivitása és a hyperergiás Mantoux valószínűsíti a tbc-s eredetet, a további két üvegtesti vérzés eredete rejtély maradt. Ballantyne és Michaelson közöltek eddig egy olyan periphlebitises esetet, ahol a szövettani kép nem volt specifikus. Fiatalok retinalis vérzésénél tbc.-re is kell gondolnunk- Ezt a régi tapasztalatot alátámasztja egy 34 éves nőbetegünk, akinek balszemén a maculán lépett fel 1/4 papillányi haemorrhagia. RR. : 120/75 Hgmm, az ereken kóros elváltozást nem lehetett látni, tbc. agglutinatio 1 : 64 + !, Mantoux 1 : 1 000 000 65x35 mm.-es hyperergiás reakciót adott, mellkas rtg. : ,,b. sinusban kifeszült szalag, j. rekesz felszínén összenövés, b. 1. bordaközben citrommagnyi közepes keménységű régi inaktiv góc. Kötegesebb hilusok“. Petechia-index, vérkép és vizelet kórosat nem mutatott.

. Két betegünknél a klinikai kép pontosan megfelelt a Kitahara által leírt chorioretinitis centralis serosa kórképének. Itt is fiatal emberek (26

61