Szemészet, 1954 (91. évfolyam, 1-2. szám)
1954 / 2. szám
teljesen kiürülnek. Az adrenalinnak a retina-erekre gyakorolt hatásait a 1. táblázat tünteti fel. Redukált keringésű szemen az acetylcholin hatása annyiban módosul, hogy már kisebb dosisokkal is kiváltható az áramlás irányának a megfordulása. Acetylcholinnak a retinára való fecskendezése (cc. 1 : 5000) a redukált keringésű macska-retinán észrevehető értágulatot okoz (6. ábra). Ilyenkor az i. V. beadott nagy dosis adrenalin értágító hatása is jobban megnyilvánul. Megbeszélés Az eddigi kísérletekből látható, hogy az adrenalin érszűkítő hatása nagy dosisok localis alkalmazása esetén, alacsony retina artéria-nyomás mellett, vagy postmortalisan a retina-ereken is kimutatható. Az adrenalinnak ez a hatása azonban olyan gyenge, hogy normális keringésű szemen a vérnyomással szemben nem képes érszűkületet okozni, sőt az emelkedő vérnyomás értágítólag hat. Jól megfigyelhető az adrenalin hatása a redukált keringésű macskaszem retina-ereinek véráramlási sebességére. Kis és közepes dosis i. v. adrenalin 5. ábra. Macska-retina, abnormal, Ъ = adrenalin lokálisán, с = 1.1000, arteriaszükület hatására a keringés először lassul, annak ellenére, hogy a vérnyomás közben emelkedik és a retina-erek tágasságában változás nem történik. Feltehető tehát, hogy az adrenalin nem a retina-erekre gyakorolt közvetlen hatással, hanem egy szemen kívül futó nagyobb artéria, talán az art. ophthalmica, szűkítésével okozza a retina-erek keringésének lassulását. Emellett szólnak Bietti (12) adatai, aki Baillart módszerével közvetett úton mérte az art. cent. retinae nyomását és azt találta, hogy az adrenalin hatására a nyomás először csökken, aztán nő, azonban sem értágulatot, sem# érszűkületet nem látott. Feltételezi, hogy ez a nyomácsökkenés, amely az általános vérnyomás emelkedése ellenére is megnyilvánul, vagy a retina-arteriák dilatatiójával, vagy esetleg nagyobb erek constrictiójával magyarázható. Mivel saját kísérleteim szerint a retina-erek tágulása a kezdeti keringéslassulás alatt sohasem nyilvánul meg, az a feltevés látszik helyesnek, hogy az adrenalin egy, a szemen kívül fekvő nagyobb arteria szűkítésével redukálja a retina-erek keringését. Nagyobb adrenalin-dosisok a keringést azonnal gyorsítják és többnyire passiv értágulatot okoznak a retinán. Valószínű, hogy ilyenkor a gyorsan emelkedő vérnyomás egy szemen kívüli artéria-szűkülés ellenére egymagában elegendő a keringés gyorsítására. 155
