Szemészet, 1954 (91. évfolyam, 1-2. szám)
1954 / 1. szám
1. a szemhély epitheliomák kezelésére sugártherápia, nevezetesen rádiumtűzíelés vagy plesiotherápia indikálandó. 2. kezdeti stádiumban szövődménymentes, biztos gyógyulásra számíthatunk. 3. előrehaladott stádiumban szövődmények várhatók, mint zsugorodás, ductus lacrimilis stenosis, 4. előrehaladott stádiumban különösen, ha a tumor a porcra és a csontra is ráterjedt — ritkán várhatunk gyógyulást a sugárkezeléstől. Ilyenkor műtét indikálandó. Az epibulbáris tumorok kezelésében a sugártherápia minclezideig tartózkodó állásponton volt. A tartózkodás oka a cornea és a lencse sugársérülésétől való félelem. A plesiotherápia bevezetése óta principiálisan nem lehetetlen ennek a localisatiónak a racionális sugárkezelése sem, de még aránylag kevés a tapasztalat. (Baclesse és Ennuyer, Dewulf, Ponthus és Awad (74), Hilmy (75)). Bátrabb kezdeményezéseket a törőközegek sugártoloranciájának pontosabb megállapításától várunk. • Összefoglalás A szemészeti sugártherápia nem fejlődött egyenletesen : a szemhéjak daganatainak kezelése mellett elsorvadt, illetve ki sem alakult az epi- és intra-bulbáris daganatok racionális sugárkezelése. A fejlődésnek leghatalmasabb gátja az a hiedelem volt, hogy a szem nagyon sugárérzékeny s emiatt principiálisan lehetetlen daganatait a törőközegek (cornea, lencse) és az érrendszer maradandó sérülése nélkül besugározni. A kísérleti és klinikai adatok elemzése alapján azonban kiderül, hogy a szem csak az intrauterin és fiatal korban sugárérzékeny. Felnőtt korban közepes sugárérzékenységgel bír s ebben a vonatkozásban leginkább a bőrrel hasonlítható össze, mely tudvalevőleg a sugárérzékenységi sorozat közepén foglal helyet. Ebből az következik, hogy a szem daganatainak racionális sugárkezelése lehetséges. Állításunk bizonyítása céljából a mai sugártechnika ismeretében felvázoljuk a szem daganatainak sugárkezelési indikációit, különös tekintettel a sugárfizikai viszonyokra. A mai sugártechnika röntgen- és rádium-besugárzásokat alkalmaz a gyógyászatban (újabban mind nagyobb szerephez jut a strontium radio-aktiv isotopja). A feladat az, hogy a daganatot az ép szövetek messzemenő kímélésével pusztítsuk el. A röntgen-mélybesugárzást és félmélybesugárzást bulbáris és orbitális daganatok besugárzására használjuk vitális indikációból. Legfontosabb kórformák : a retinoblastoma, melanoblastoma és az elsődleges mesenchymális daganatok. A curietherápia (punctura, moulage, plaque) a szemfenék epitheliomáinak kezelésében nyer kiterjedt alkalmazást. Űjabb időben a felszínes röntgentherápia : plesiotherápia (Chaoul, van der Plaats) is fokozatosan kapcsolódik bele ebbe az indikációs körbe. Az eredmények általában nagyon jók. A sugársérülés könnyen elkerülhető. Valószínűnek tartjuk, hogy a plesiotherápiának rövidesen az epibulbáris daganatok kezelésében is nagy szerepe lesz. * * Köszönetemefc fejezem ki Tapolcsányi Lajos dr. sebész szakorvosnak (Országos Onkológiai Intézet), aki a szemhéj-epitheliomák összegyűjtésében nagy segítségemre volt. 11
