Szemészet, 1953 (90. évfolyam, 1-4. szám)

1953 / 3. szám

Ez a magyarázata a két- és egyszemes mélylátás között levő nagy különbségnek, az ellentétességnek. Az is bizonyos azonban, hogy az agyközpont külső ingerek nélkül, teljesen önállóan is tud működni, minek bizonyítékai az emlék-, utó- és álomképek.

Az agyközpont ingerlése egyszemesen kétféle lehet:

a) Egy szem egyenesen előre való nézésekor — primaer állásban, a végtelen távolba nézésekor —centrálisán térlátás nincsen. Panum szerint csak a 2,4°-on kívül eső sugarak juthatnak a retinára, midőn a két retinafél kétféle sugarat psrcipiálhat.

Az ábrán látható, hogy csak divergáló sugarakról lehet szó. Már közöltem volt azon megállapításomat, hogy hemiopiássá téve magamat, a látóterem két fele teljesen különbözik egymástól. Szerintem éppen az agyközponti kétoldali ingerlés ilyen módon való lehetősége tehette szükségessé a chiasmabeli félkereszteződés létrejövetelét. Hogy ez a ehiasmabeli félkereszteződés nem olyan egyszerű, mint ahogyan azt Szily Aurél vélte — bár megállapította, hogy ez a természet legmagasabb fejlődési foka —. hivatkozom Lissák-ra, aki szerint az idegzetben a perifériás mechanizmus nem különbözhet a centrális folyamatoktól és ha Krause szerint egy szemben kb. 130 millió retinasejt van, tehát a két szemben 260 millió és ezeknek ingerét a központban 520 millió érzékelné, melyek -98