Szemészet, 1953 (90. évfolyam, 1-4. szám)
1953 / 2. szám
és fokozza a fényáteresztőképességet (T Optik, Coated lenses). Elméletét (9. 11) jól érzékelteti az 6. ábra. Rendes üvegfelületről bizonyos mennyiségű fény visszaverődik. A bevonatos lencséken, melyeken a felületi bevonat törésmutatója alacsony (d = 1,28), a felületi reflexió kicsi, a penetráléképesség fokozódik, sőt a bevonat vastagsága úgy van megválasztva (0,2—0,4 hogy a bevonat-üveg határáról visszaverődő sugarak (b) fél fáziseltolódással találkoznak a bevonatfelületről visszavert sugárral (a), s interferencia folytán kioltják egymást, ezáltal is csökkentve a reflexiót. 6. ábra. Reflexió okozta fényveszteség lencserendszeren való áthaladás közben. Balra régi Zeiss Tessar f/4,5 objektiven, jobbra T optilcás Tessar f/4,5 objektiven. Technikailag az ilyen lencséket úgy állítják elő, hogy a kész lencsék felszínes molekuláris rétegéhe magas vákuumban magneziumfluoridot porlasztanak, mely azon hártyavékony letőrülhetetlen bevonatot hoz létre. Gyakorlatilag ez azt eredményezi, hogy a lencsék fényereje azonos relatív nyílás mellett megjavul (az 1 : 1,4 Sonnar pl. 1 : I,25-re), anélkül, hogy ez a mélységélesség rovására menne. Másik előnye a T optikának, hogy teljesen kiszűri azokat a zavaró fényreflexeket, melyek erős rekeszelés esetén gyakran foltossá teszik a képet, vagy színes felvételnél bágyadttá a színeket. Másik jelentős tényezője a szemfényképezésnek a világítás kérdése. A legtöbb helyen a felvétel nappali szórt fényben (szobavilágítás) történik, ami egyszerűbb igények esetén meg is felel. Hátránya, hogy a világítás intenzitása az időjárás és napszaktól függően rendkívül ingadozik, tehát az expozíciót ajánlatos minden esetben fénymérő műszerrel meghatározni, azonkívül a szórt fény elég kis kontrasztokat ad, minek következtében finomabb elváltozások nem jönnek ki. Épp ezért a korszerű orvosi fotografálás sötét helyiségben mesterséges fény mellett folyik, ahol a fényforrások intenzitása, s azoknak a felvételi tárgytól való távolsága állandó, így az expozíciós idő is alig változik. A mesterséges fényforrások közül szemfelvételhez a következők használatosak : 1. gázzal töltött erősfényú izzók. ú. n. nitralámpák (Osram Nitraphot, Tungsraphot). 2. Alacsonyfeszültségű túlizzított spirálszálas égőjű vetítő fényforrások (pl. kalapácslámpa). 3. Villanóégők (Vacublitz, Flashbulb), i. Elektromos villanócsövek. Hazánkban általában az első kettőt használják. A Tungsraphot S. 9000 lumen, a B. 11.000 lumen fényáramot szolgáltat, amely 40—50 cm-ről közepes nyílás mellett kellő megvilágítást ad */2“V25 mp-es expozícióhoz. Hátrányuk, hogy fényük rendkívül vakító és igen nagy hőt sugároznak ki, mely miatt a betegek nehezen tűrik. Spektrális emissziójuk úgy van megválasztva, hogy színes műfényfilmhez kifogástalan világítást adnak. 87 Fényveszteség 8% Fényveszteség 36,5%
