Szemészet, 1953 (90. évfolyam, 1-4. szám)
1953 / 2. szám
De az ismertetett tünetből azt is látjuk, hogy a vérnyomás több mint egy zárt rendszer nyomása, mert számolnunk kell a vérnyomáson túlmenően az érrendszerben történő áramlással és annak erejével, számolnunk kell a véráram útjába kerülő akadályokkal akkor is, ha ezek a véráramon kívül kerülnek akadályként a keringés útjába. Természetesen a véráramon kívüli akadálynak számít az is, ha az akadályt az érrendszer egyik ága — esetünkben egy-egy végütőér — szolgáltatja. Ez az akadály azt jelenti, hogy a gyengébb ellenállású vivőeret útja megváltoztatására, legtöbbször pedig az eredetinél hosszabb út megtételére kényszeríti. Ez a hosszabb út pedig azt jelenti, hogy az új út kezdetét és végét tekintve, a vivőérnek meg kell nyúlnia, vagy pedig a szomszéd területről kell az ereket oda vongálnia. A felhozott tényezők magyarázzák, miért alakul másképpen a fordított félgyúrű kezdete, mint vége, de magyarázatot adnak arra is, hogy amint a vivőér az akadályon túljutott, már nem fekszik többé az ütőérhez, hanem lejtősen halad tovább. Nem gondolnám, hogy az ismertetett szemfenéki tünetet hypertoniánál egyszerűen a vivőerek kipúposodásának lehetne tekinteni, mert erről csak akkor lehetne szó, ha félgyűrű kezdetén és végén nyert kép ugyanaz lenne. Irodalom R. Thiel: Atlas der Augenkrankheiten. Georg Tbieme, Leipzig. — Berens : C. The Eye and Its Diseases Philadelphia. W. B. Saunders Co 1936. — Duke—Elder : W. S. Textbookof Ophth St. Louis С. V. Mosby Co 1938. — Gijford : S. R. Textbook of Ophth. ed 2. Philadelphia W. В Saunders Со 1941. — W. В. Clark (Pullen : Medical Diagnosis W. B. Sanders Co.) 1946. A pécsi Orvostudományi Egyetem Szemklinikájának (igazgató : Boros Béla egyet, tanár, az orvostudományok kandidátusa) és Kórbonctani Intézetének (igazgató: Entz Béla, egyet, tanár, az orvostudományok doktora) közleménye Szemelváltozás myeloid bőrleukaemiában Irta : Brand Imre és Kádas László A leukaemiás szemelváltozások között korábban szemfenéki, az orbitalis szövet (exophthalmus) és vele kapcsolatban a könnymirigy, valamint ritkábban a könnytömlő elváltozásai voltak ismeretesek, majd Kreibig 1934-ben mint harmadik csoportot a kötőhártya beszűrődését is idesorolta. Az újabb irodalomban azonban a szemhéjak daganatos elváltozására is több utalást találunk és ezek negyedik csoportként való idesorolását azért is indokoltnak látjuk, mivel a szemhéjak daganatos elváltozásai leukaemiánál többféle módon is előfordulhatnak. Felléphetnek, mint önálló daganatok (Beauvieux és Bessiere), másrészt a szemhéjak csomós megvastagodásakép akár önállóan, akár a kötőhártyák beszűrődésével (Leinfelder, O’Brien), továbbá a leukaemiának a bőrben testszerte megjelenő daganatos elváltozásainál, a bőrleukaemiánál is keletkezhetnek a szemhéjban daganatok. Ez az utóbbi megjelenési forma egészen ritka. Egyedül Dúc olasz szerző ilyen közlését ismerjük, aki egy 2 éves gyermek acut myeloid leukaemiájának utolsó szakában ír le szemhéjdaganatot, mint szokatlan orbitopalpebralis localisatiót. Nekünk egy 17 éves fiú subacut lefolyású myeloid leukaemiájának szemelváltozásait volt alkalmunk megfigyelni. Deák, Kádas és Varga a beteg belgyógyászati és kórbonctani leletét részletesebben ismertették, ezért az általános tünetekre csak röviden utalunk. 79
