Szemészet, 1953 (90. évfolyam, 1-4. szám)
1953 / 2. szám
irodalmi adatok szerint nem kétséges (Gönczy és munkatársai (8), Burch (9), Benstein (7), s kitehet több víz-centimétert is és általában reggel alacsonyabb mint a nap folyamán. Saját vizsgálatainkban kimutathattuk, hogy az episcleralis vena aquea telődési viszonyai az esetek nagy részében párhuzamosan haladnak a v. cubitalis nyomásváltozásaival (1. és 2. ábra). A vena aquea nyomásváltozása pedig Thomassen fentebb említett adatai szerint maga után vonja a szemfeszülés megfelelő változását. Figyelemmel arra, hogy vizsgálatainkban nem minden alkalommal járt együtt az episcleralis v. aqueák telődési változása az általános vénás nyomással, tekintettel kell lennünk Fritz (10) nem régi vizsgálataira, melyek szerint a szemfeszülés változásában a precapillarisok arteriolás tónusának localis, intraocularis manifestatio ja fontos l/а 1/b 1. Az episcleralis vena aquea napszaki telődési ingadozásai normális egyénen a) V. aquea. A v. cubitalis nyomása 2,5 H.,0 cm. b) V. sanguinifera. Vena cubitalis ny. 4,5 H.,0 cm. e) V. luminaris. V. cub. ny. 3,0 П.Х) cm. He szerepet játszik. Erre alapítottuk következő vizsgálati sorozatunkat. Régebbi vizsgálatok (Mészáros és Tóth, Weinstein) kiderítették, hogy a bőr capillarisainak reactiv hyperaemiája, mely az ujjon előzetes anaemizálás (gumigyűrűvel) után prompt megjelenik (a gyűrű átvágása után), glaucomásokon jelentősen elhúzódott. Jelen vizsgálatainkban kiderült, hogy az ujj bőrének reactiv hyperaemiája normális egyéneken is mutat napszaki változásokat, melyekben szabályosság nem fedezhető fel. A számos vizsgált esetünkből csak egy példát említünk meg a reactiv hyperaemiával kapcsolatosan. 70 éves, glaucoma inflammatoriumban szenvedő nő reactiv hyperaemiája 10 órakor 4,0 másodperc, 12 órakor 15 mp, 14 órakor 9,0 mp. Ha tehát a precapillarisok tonusváltozása napi ingadozásokat mutat testszerte, úgy ez megerősíti Fritz adatait, hogy t. i. az intraocularis nyomásváltozás függvénye az intraocularis capillaris nyomásvált ozásnak. 66
