Szemészet, 1953 (90. évfolyam, 1-4. szám)
1953 / 2. szám
zázni, hogy az Antephysan hatás a nyaki sympathicus átvágása után miért váltor ik meg. Ezideig arról számolhatunk csak be, hogy a gonadokon történt féloldali beavatkozásokkal az ellenkező oldali szemen tensió csökkenést, vagy tensio-ingadozást tudtunk előidézni. 1952-ben Orbánnal végzett kísérleteinkben sikerült féloldali beavatkozással az ellenkező oldali szemen tartós nyomásemelkedést előidézni. Nyulakon féloldali ductus deferens lekötést végeztünk és hét állat közül kettőnél az ellenkező oldalon tensioemelkedés lépett fel. Az egyik esetben a tensioemelkedés az 50 Hgmm körüli értékeket is elérte és hónapokig tartott. Az állat elhízott. Ezt a súlyváltozást azért hangsúlyozzuk, mert 1944-ben közölt glaukomás nyúlunk viszont lesoványodott. Ezek az anyagcsere-változások arra utalnak, hogy a gonadokon történt beavatkozás nem a hypophysis, hanem a hypothalamus működésváltozását idézhetik elő, s a szemen fellépett elváltozások valószínűleg nem a hypophysis, hanem a hypothalamus változásának következményei. Ezek a megfigyelések könnyen összhangba hozhatók Bustamante és Szentáyothai megfigyeléseivel, melyek szerint a hypothalamus laesiója hereatrophiát idéz elő és a féloldali laesio esetleg csak az ellenkező oldali here atrophiájához vezet. A gonadok okozta tensiováltozás mechanizmusában a hypohysis szerepének tisztázására Farkas Károllyal a következő vizsgálatokat végeztük : megvizsgáltuk a castratio okozta elváltozásokat a hypophysisben egyoldali, kétoldali castratio után és a sympathicus kétoldali átvágása után. Amíg a sympathicus kiiktatása a szemen történő elváltozásokat megakadályozza, a hypohysisben létrejönnek castratio okozta morphologiai elváltozások. Mindezek alapján úgy gondoljuk, hogy a gonadok és az intraokularis nyomás közötti összefüggés nem a hypophysis,' hanem a hypothalamus működésváltozásának a következménye. 1942 óta közleményeinkben ismételten hangsúlyoztuk, hogy az endocrin rendszer és az intraokularis nyomás közti összefüggésben az idegrendszernek döntő szerepe van. Ugyanerre a megállapításra jutott Popov is ; ő Petrova vizsgálataira hivatkozik, aki az agykéreg és a gonadok együttes functiováltozásának tulajdonít szerepet a glaukomában. A postoperativ exophthalmus kezelésében oestrogen anyagokat is kiterjedten alkalmaznak és alkalmazunk mi is. Francois hívta fel rá a figyelmet, hogy szervkivonatok hatásosabbak, mint a synthetikus készítmények és ezt saját tapasztalataink alapján is megerősíthetjük. Az oestrogen anyagok adagolásának elméleti alapja a hypophysis mellső lebeny működésének általuk történő visszaszorítása. Magyarázatot keresve arra, hogy bár a hypophysis mellső lebenyének működése csökken a folliculin hatására, de az exophthalmus mégsem csökken jelentősen, arra vezetett minket, hogy a kellő hatás elmaradásának okát az oestrogen anyagok hyaluronidase aktivitás csökkentő hatásában keressük. Ennek a meggondolásnak alapján az exophthalmus kezelésében az oestrogen anyagok mellett sárgatest hormon készítményeket is adtunk, amelyeknek a hyaluronidase aktivitásra éppen ellenkező hatásuk van és valóban azt tapasztaltuk, hogy a két hormon együttes adagolásával nemcsak az egyszerű postoperativ exophthalmus eseteiben, de az ophthalmoplegiával szövődött esetekben is jelentős javulást tudtunk elérni. Az endocrin exophthalmus kezelésében a női nemi hormonok adagolása hatásosabb, mint a hím nemi hormonoké és így férfiaknál is arra kényszerültünk, hogy oestrogen anyagokat adjunk. Ennek a therapiának néha kellemetlen mellék-hatásai vannak, amilyen a gynekomastia és az átmeneti impotentia. Ez elkerülhető, ha kétféle nemi hormont együttesen adagolunk, akár a két hormont tartalmazó készítmény alakjában (Estandron), akár ha megfelelő arányban adagoljuk egyszerre a két hormont. A hím nemi hormonoknak nőknél való adagolása kellemetlen melléktünetekkel ritkán szokott járni és azt tapasztaltuk, hogy pl. keratoconjunctivitis sicca miatt adott Neohombreol injectiók hatására az esetleg fennálló climacterialis tünetek lényegesen csökkennek, vagy megszűnnek. <34
