Szemészet, 1953 (90. évfolyam, 1-4. szám)
1953 / 1. szám
felelő javaslatok kidolgozására bizottság kiküldését tartja szükségesnek. Azonban ez a bizottságnak csak egyik részletfeladata lenne. Az élettani optika mai fejlettsége mellett közvetlenül is nyújthat segítséget a termelésnek, ezért a következő határozati javaslatot terjeszti a kongresszus elé : »Az Orvos-egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének Szemész Szakcsoportja szükségesnek tartja, hogy a szemorvostudomány nemcsak a közegészségügy elősegítése és fejlesztése révén, hanem közvetlenül, az ipar és termelés vonalán is a békeharc, ötéves terv, népgazdaság és népművelés szolgálatába állíttassák. Ez elsősorban az élettani optika tudományos eredményeinek gyakorlati felhasználásával történhetik. A Szakcsoport ezért elhatározza, hogy állandó jellegű Élettani Optikai Bizottságot alakít, melynek főbb feladatai : 1. A szakirodalom szemineltartása, eredményeinek ismertetése és gondoskodás azok átviteléről a gyakorlatba. 2. Kapcsolatok felvétele a Szovjetunió és a társdemokráciák világítástechnikai, színtani tanácsaival, bizottságaival, élettani optikai laboratóriumaival, kutatóival. 3. Szakszerű tanácsadás az ötéves terv folyamán létesülő ipari üzemek, kórházak, iskolák stb. világítástechnikai, színkondicionálási és hasonló berendezéseire nézve. 4. Az élettani optikai tudományos kutatás és szakképzés elősegítése. 6. Rendszeres ismertető és továbbképző előadások tartása a gyakorlati előnyök tudatosítására. 6. A szem funkcióinak vizsgálatára országosan kötelező, egységes standardizált vizsgálati eljárások kidolgozása, illetve ezek kivitelezésére nézve indokolt javaslatok tétele a Szemész Szakcsoportnak. A bizottság a Szemész Szakcsoport tagjaiból alakítandó, amely magát aztán szükség szerint kiegészíti fizikusokkal, mérnökökkel, fiziológusokkal, pedagógusokkal stb., általában olyan szakemberekkel, akik hivatásukból kifolyólag foglalkoznak az élettani optika keretébe tartozó kérdésekkel.« A kongresszus a határozati javaslatot elfogadja és megbízza a Szakcsoport vezetőségét, hogy a tagok sorából jelölje ki a bizottság tagjait. Vajda G. : Háromdimenziós látáspróbák és eredményeik. Szerző a Snellen kampóit fából kifaragva könyvfedél két oldalára ragasztotta. így a háromdimenziós próbák hordozhatókká, változtathatókká és betanulhatatlanokká lettek. Ezen próbákkal a binocularis visus kétszerte jobb kb., mint a monocularis. Stereovisusmeterét tökéletesítette : korongalakú lapocskák helyett gömböket készített. Ezek eredményei : a mélylátás fiatalkorban nagyfokú egyoldali amblyopia esetén is jó lehet, öregkorban kétoldali 5/5 visus ellenére is hiányozhat. Szerinte keresztezett és keresztezetlen látópálya-rostok az agyi központban egymással találkoznak. Ezen egyidejű ingerlés következménye a mélylátás. Kettesy A. : Pigment és spectralis anomalis quotiens viszonya. (Megjelent a Szemészetben.) Dömsödy P. : A successiv kontrast szerepe Nagel anomaloscoppal végzett szinlátásvizsgá - latoknál. (Megjelent a Szemészetben.) Aczél Gy. : A normális trichromasia tipikus esetei. (Megjelent a Szemészetben.) Xánczos Zsolt: A szinqualitás a superpoziciós formula tükrében és mint a világosság gradiens függvénye. A színkeverés ú. n. »belső szimmetria elvének« helyességét vizsgálja meg egy szuperpoziciósnak nevezett formula alapján. Eszerint, ha azonos térben egyidejűleg különböző hullámhosszúságú rezgéssel (/.v ).2. .. különböző mennyiségei (av a2 .. . a„) vannak jelen, akkor ezek együttrezgő eredőjét a /,; at / j -(- a2 ;.2 a, din -fíl„ t-U formula fejezi ki. Az irodalom néhány *2 “Г ■ * * ~T an ismert régebbi spektrális színkeverési táblázatát (König, Dieterici, Trendelenburg) megvizsgálta, vájjon ezen szerzők észlelt eredményei megegyeznek-e a formula alapján kiszámított értékekkel. Tekintve, hogy színkeverés esetében a fények mennyiségén (a) és tónuson (Я) kívül a fényerő (h) ai li^ , -f- an h2 «2 ' • ■ . -)- an hn i-r, is szerepel faktorként, a következő formulát használta : Я =----■—7—;—=—r—;--------;------v---v a1h1 + a2h 2 4- . .. + a„ Számításainak eredményét négy táblázatban állította össze. Ezekből kiderült, hogy disparat sugárzások keverése esetén a megegyezés a talált és számított értékek között kielégítő. A hozzáfűzött fejtegetésekből valószínűnek látszik, hogy a fényrezgések szuperpozíciója az érzékelő csapon megy végbe. A továbbiakban ugyanezen formulát komplementer-sugárzások keverésére alkalmazza. Ez azt az eredményt adja, hogy 500 és 570 a g közötti szín keletkezik. Az eredményt azzal magyarázza, hogy a fehér tulajdonképpen maximálisan telítetlen szín. Ezért a továbbiakban a telítettség kérdésével foglalkozik. Mivel a telítettség a világosság (fényerő) függvénye, feltételezi, hogy ennek a jelenségnek a mértékét a világosságesés határozza meg. A világosságesés mértékét a ííí----ffk + 20 ^ Hk ahol Hk > Hк + 20 képlet alapján az egész spektrumra kiszámítja és görbében rajzolja meg. A görbe hasonlít az irodalomból ismert telítettségi görbéhez. Varga B. : Befolyásolható-e az emberi szem fénytörése? Egy előbbi előadásában ismertette az emberi rövidlátás keletkezéséről, gyógyításának és megelőzésének lehetőségeiről szóló munkahypothesisét. Most önkisérletét ismerteti. Eredeti fénytörési adatai : o. d. : 5/6 + 0,5 D cyl. 180° = = 5/5 ; o. s. : 5/10 + 0,75 d cyl. 180° = 5/6. Apja (72 éves) fénytörése o. u. : + 0,5 D cyl. 180° = u
