Szemészet, 1953 (90. évfolyam, 1-4. szám)
1953 / 1. szám
A mi tömegadaptometerünk (54) a szabadon mozgó szem egész látóterének ingerküszöbeit határozza meg mozgó jellel, a subjektiv módon nyert adatok objektiv kontrollját teszi lehetővé, nagy tömegek gyors vizsgálatára alkalmas, és félhomálybeli látásélesség vizsgálatára is beállítható, tehát fenti követelményeknek megfelelő eszköz. A félhomálybeli teljesítőképesség vizsgálata során az az észlelés, hogy emmetrop éjszakai repülők úgy állítják távcsöveiket, mint a myopok, hívta fel a figyelmet az ú. n. éjszakai myopia és presbyopia kérdésére. Otero, Duran és Palacios mások által megerősített észlelései szerint (88) sötétadaptatio során fiatal ennnetropok közelpontja egyre távolodik, távolpontja pedig egyre közeledik, míg végül 1 m távolságban összeolvadnak, olyanná válva, mint az 1—2 D myop presbyopok. Emmetropok éjszakai látásélessége 1—1 % D concav üveggel jelentősen javítható, és az éjszakai myopia mértéke subjektiv vizsgálattal megállapítható, mert ily körülmények közt nincs alkalmazkodás (33, 56). Háborús viszonyok táplálkozási nehézségei okozhatnak hemeralopiát, gyakran A és B2 hypovitaminosis együtt szerepel (20, 91,103). Fényingerküszöb mérési methodika alkalmas A hypovitaminosis leleplezésére, de fontos, hogy ne a sötétadaptatiós folyamat elejének ingerküszöbeire támaszkodjék a vélemény (86), mint az az orvosi közvéleményben kezdetben lelkesedést, majd később csalódást kiváltó első »biophotometeres« vizsgálatoknál történt (50). Ily módon Nylund (86) meghatározta profilaktikus és kurativ módon az А-vitamin szükségletet: ez testsúly kg-ként 25 I. E.; A-hypovitaminosis esetekben a fényérzékenység a serum A-vitamin-tiikörrel együtt változik (97), А-vitamin adagolásra úgyszólván azonnal jelentkezhetik a hatás (127), de többnyire csak hónapok múlva válik teljessé (45). Curativ hatás elérésére célszerű nagy (100.000 I. E.) napi adagokhoz folyamodni, különösen jó a kihasználás, ha egyidejűleg B2-vitamint is adunk (103) ; a peroralisan adott А-vitamin kihasználása jobb és gyorsabb, mint a parenteralisan adotté (86) ; kis adag A-vitamin emulsióban (Studnitz) hatékonyabb mint nagy adag olajban vagy tablettában (33). Ezenkívül Studnitz a Helenia patulaflora plana nevű növényből előállított egy karotinszármazékot (heleniendipalmitinsaveszter), gyári nevén Adaptinolt, mely az ingerküszöböket és félhomálybeli látásélességet jelentősen javítja (78), hosszabb használata a bőrt sárgára festi. Xagv fény, hosszabb ideig tartó napozás a fényérzékenységet jelentősen (50%-kal) (11), és hosszabb időre (24 órára is) (41) megrontja. Két végén megszűkített spektrumú, zöld lámpa fényéhez illeszkedve, a sötétadaptatio gyorsabban megy végbe (98, 99) ; félhomályban vörös szemüveget használva is gyorsabban nő a fényérzékenység (Miles). Xagv tengerszint feletti magasságok 02 szegény levegője is befolyásolja a félhomálybeli teljesítőképességet, mert a csökkent 02 partialis nyomás csökkenti az area-effektust (28, ö) ; ezáltal a félhomálybeli látásélesség javul (14), de a fényérzékenység csökken (32). Ez a magyarázata a nagy magasságokban repülők félhomálybeli teljesítőképességéről szóló ellentmondó közléseknek. 30% 02 (119), vagy i. V. dextrose (71) ugyanezen okból jelentősen javítja az ingerküszöböket, de az alaklátás rovására. A 93% 02-t, 7% C02-t tartalmazó gázkeverék nem változtatja a funkciókat (»repülőgázkeverék«) (10). Irodalom 1. Ajo : Acta physiol. Scand. 13. 130. (1947). — 2. Aubert : Physiol, d. Netzhaut (1865). — 3. Brill—Goodwin—Morton: 40, 59 (1946). — 4. Barlow—Kolm—Walsh: Am. J. Physiol. 148. 376 (1947). — 5. Baumgardt: C. rend. Soc. Biol. 142/2. 464 (1948). — 6. Best : Gr. Arch. f. O. 151. 332 (1951). — 7. Bliss : J. bioi. ehem. 172. 165 (1948). — 8. Roumtm—van der Velden : Docum. Ophth. III. 324—7 (1949). — 9. Broca—Sulzer : J. de Ph.ys et Path. gen. 4. 632 (1902). — 10. Carli : La med. aeronautique 136 (1949). — II. Clark—Johnson—Dreher : Am. J. Ophth. 29/7. 828 (1946). - - 12. Cornberg : Heidelb. Вег. 1938. 524. és 1940. 53. 6. — 13. Crawford : Proc. roy. soc. B. 133. 63 (1946). — 14. Osijevszkája: C rend. Acad. 8c. USSR. —• 15. Dartnall: Brit. J. Ophth. 32. 793 (1948). — 16. Dartnall: Nature 164/4177 (1949). — 17. Dartnall—Ooodeve: Nature 139. 409 (1937). — 18. Dásevszkij: Vesztnik oft. 18. 241 (1941). — 19. Denton, Pirenne, Hartridge : Nature 165/4194 (1950). — 20. Felni у : Brit. Med. J. 220 (19471. — 21. Cérnánál: J. Neurophysiol. 10. 303 (1947). — 22. Gernandt: Acta physiol. Scand. 15/3. 286 (1948). — 23. Cernandt : Acta physiol. *eand. 17/2—3. 150 (1949). — 24. Granit: Sensory mech. of the retina (1947) p. 40—, 163—. — 25. Granit: Sensory mech. of the retina (1947) p. 244.— 26. Granit: Sensory mech. of the retina (1947) 39
