Szemészet, 1953 (90. évfolyam, 1-4. szám)

1953 / 4. szám

hatók át és ha bennük haemosiderin képződik, barnásán elszíneződhetnek. Ez diagnostics tévedésekhez vezethet. Ilyenkor döntő lehet a másik szemfenék ereinek állapota, az ott is látható sklerotikus vagy hypertoniás elváltozások segítenek a kórkép helyes megítélésében. Két bulbusban találtunk haemorrhagiát tumor helyett a szövettani készítményben. Egyik sem volt Lange-lámpával átvilágítható. Az egyik absolut glaukomás szemben fellépő vérzés volt, ahol metastatikus tumorra gyanakodtunk, mivel a beteg mamma cc. miatt besugárzás alatt állott. Másik esetünk azért, érdekes, mivel a tumort utánzó szemíenéki képen kívül a retinában szakadás is volt. Kétszer végeztünk sklerotomia posteriori 2 hét különbséggel s csak akkor enucleáltuk a szemet, mikor 3 heti fekvés után sem lapult le az ablatio és a látás rossz fényérzésre csökkent. Szövettani vizsgálat: subretinális vérzés.

Differentialdiagnostikai szempontból leggyakrabban a genuin ablatio retinae jön szóba. A gondos vizsgálat ezt legtöbbször már a műtét előtt tisztázza. Ha. diathermiás műtét után a fekvés közben a retina nem lapul le, tumorra is kell gondolni.

Retina-cysták, ha bennük haemosiderin képződik, szintén megtévesztőek lehetnek.

Chorioidea leválás elkülönítésében segítségünkre van az anamnesis, melyben műtét, sérülés Vagy gyulladás szerepel. Mindig átvilágítható ; az elülső csarnok sekély. Gondolnunk kell arra, hogy chorioidea leválás hónapokkal, sőt évekkel a műtét Vagy trauma után is felléphet.

Szóbajönnek még különböző gyulladásos elváltozások: tuberculum, gumma, sarcoid; ezeket mindig oedema övezi és maga a képlet is oedemas. Gumma esetén a Wassermann-reakció útba igazíthat.

A proliferativ senilis maculadegeneratiot (Kuhnt—Junius) néha nehéz elkülöníteni ; jól tájékoztatnak a másik szem bármilyen kezdetleges hasonló elváltozásai. Maga a képlet is meglehetősen szabályosan egyforma, mellette vérzéseket találunk, alapján és szélein a retina rendszerint oedemás. Ilyenkor, mint általában a fundus központi részein levő elváltozások észlelésében, nagy könnyebbséget jelent a szemfenéknek binocularis mikroszkóppal Való vizsgálata.

Említésre érdemes differentialdiagnostikai nehézségeink az előbbieken kívül következő eseteinkben voltak: 39 éves férfi bal szemén 6 hónapja fokozatos látásromlás. Visus : kézmozgást lát. Funduson XI—I és III—VIII között sárgás bedomborodó képlet. Skleralámpa árnyékot nem ad. Diagnosis : retinitis proliferans. Punctio sklerae-t végeztünk. Tebeprotin kúrát kezdtünk. Látás tovább romlik, 2 hónap múlva rossz fényérzés. A funduson kettős cystaszerű léplet alakult ki, rajta kanyargós erek. Enucleatio. Szövettani lelet: melanoblastoma chorioideae.

21 éves nő 8 hónapja bal szemével csak az orri oldal felé lát, egy hete látása nagyon megromlott (20 cm ou. nasalisan). Szemfenék orri-felső részén nagy elődomborodó leválás, finom pigmentáció. Lange-lámpával a belső egyenes felszabadítása után is átvilágítható. Melanin-próba negatív. Tensio : relativ hypotonia. Belgyógyászati kivizsgálás negativ. Ennek ellenére a klinikai kép alapján tumor gyanúja miatt a szemet eltávolítjuk. A szövettani vizsgálat, feltevésünket igazolva, a chorioidea melanoblastomáját mutatja. A beteg az enucleatio után 2 évvel, 6 hónapos graviditása idején, májmetastasis miatt meghalt.

Differentialdiagnosztikai szempontból nem hanyagolhatok el a benignus melanomák sem. Ree.se és mások úgy találták, hogy melanoblastomák gyakran ezekből indulhatnak ki. Közlések vannak 3—24 éve fennálló naevusokról, melyekből melanoblastoma keletkezett. Ennek oka gyulladás okozta izgalom és trauma is lehet. Klinikai megjelenési formája lehet kerek és ovális, nagyságban egy vagy több papillányi, színben barnától palaszürkéig. Leggyakrabban a hátsó polus közelében helyezkednek el. Wegener és Welíbrod szerint a szemfenekeknek kb. 1%-án található. Látótér-kiesést nem okoz, ez kétségkívül azzal magyarázható, hogy a retina nem válik le és a chorio-167