Szemészet, 1953 (90. évfolyam, 1-4. szám)
1953 / 4. szám
beavatkozás kiterjedésének, hanem csakis pontosságának a függvénye, a szakadás széleinek letapasztása legyen a cél, ne az egész retináé. Nem szabad az okozott kár kiterjedésével rontanunk a funkcionális eredményt, a látóhártya sebészete nem enged excesszust! A tükrészés műtét közben mégsem »unalmas komédia«, mint Magitól mondja. Az ő és mások (8) szembefordulása. Gonin tanával sok ellentmondásra talált. Visszafelé tett lépésnek teüintik. A többször segítésre törekvés egy másik visszafelé tett lépésre is indította a szemészeket, a szemteke megszűkítésének rehabilitációjára. Ez a lépés azonban nem váltott ki ellentmondásokat. Csak meglepődést azon, hogy a megtapadás biztosítására még Gonin és Weve után is szükségünk van régi és heroikus 1. ábra. Az inhártya megszűlcitése. beavatkozásokra. Mert a Müller-íéle, sőt a Lindner-féle szemteke-redukció is valóban az. A kudarcok főoka az szokott lenni, hogy a folyadék-lebocsátás és pontosan végzett koaguláció nem mindig elég a megtapasztásra. Az érhártya sorvadt volta is részes lebet ebben (Rötth, 12). Már Imre nem egy esetben galvanokauterral fejezte be a diatermiás műtétet, hogy így oldja az üvegtest felé érvényesülő húzást. Rötth az ínhártya pár napos szádolásával törekszik a kellő visszafekvésre. Nem ritkán alkalmazzuk a levegő-befúvást a csarnokba, Vagy az üvegtestbe, hogy alapjához simítsuk az operált látóhártyarészt. Utóbbi ellen azt a kifogást lehet tenni, hogy az üvegtest habossá tétele és maradandó elváltozása is bekövetkezhet. (Mócsy.) Újabban Custodis (1) javasolta, hogy supramid-fonalakkal 2—3 hétre rugalmas plombát rögzítsünk az inhártyára, horpasszuk így be a műtéti területet. A műtét után napokra, hetekre csökkenni szokott a szem feszültsége, ezt a plomba kedvezően ellensúlyozza, az érhártya és látóhártya érintkezését biztosítja. A látóhártyát legjobban úgy közelíthetjük az érhártyához, hogyha szukebbre szabjuk az inhártyát. Ezért tértünk vissza a szemteke-redukcióhoz. Müller szkléraszűkítését ötven éve ajánlotta. Akkor a leválás főokául a nagyfokú közellátóságot tekintették : tágul az inhártya, erre az érhártya sorvadással, a látóhártya leválással válaszol. Tudnunk kell azonban, hogy már Müller számolt az üvegtest térfogatcsökkenésével. Ehhez akarta közelíteni az inhártyát. Valóban nehéz feladat ez a műtét. 146
