Szemészet, 1953 (90. évfolyam, 1-4. szám)
1953 / 3. szám
5. Vizsgálataink során az irodalomban általánosan elfogadott nézettel megegyezően az egyoldali, nagyfokú myopiák esetében általában találtunk kimutatható exophthalmust, de nagyobb fokút csak egy esetben (75. eset). Irodalom Bitó: Szemészet, 214 (1949), Blatt: Graefes Areli. 114. 604 (1924), dözberk : Ann. d'Ocul. 176. 624., Wtilth : Clinical Neuro-Ophthalm. 1947. Az egri Megyei Kórház (igazgató : Jarányi János dr.) szemészeti osztályának (főorvos : Varga Béla. dr.) közleménye. A rövidlátás keletkezéséről, gyógyításának és megelőzésének lehetőségeiről* Irta : Varga Béla Bevezetés Mint tudjuk, a rövidlátó szem olyan, hogy a bejutó párhuzamos sugarakat a retina előtt egyesíti, illetőleg keresztezi és így a retinára már szórt sugarak jutnak. Távoli tárgyakról tehát homályos kép keletkezik, aminek oka 1. vagy a közegek erősebb fénytörése, 2. vagy a szemtengely hosszabb volta. A törési myopiák oka vagy a szaruhártyában, vagy a lencsében van, a tengelymyopiák oka pedig a sclera tágulása. Rövidlátás alatt általában a tengelymvopiát értjük és a következőkben mi is ezt tárgyaljuk. А ту о fia keletkezéséről. Ismeretes, hogy az ember egyéni fejlődése folyamán a szemteke nagysága változik, hiszen így alakul ki a kicsiny, hypermetrop fénytörésú szemtekéből a normális nagyságú, emmetrop szemteke. A csecsemők szeme majdnem kivétel nélkül hypermetrop. Már a múlt században közölte Herrnheiser, hogy 1920 újszülöttet megvizsgálván, azok között csak két myopiást talált, az összes többi hypermetropiás volt. egy és hat dioptria között. Tehát a fénytörés változásának fiziológiás körülményei a hypermetropia felől az emmetrop iáig az egyén fejlődésében vannak adva. Hogy a szemnek a myopia felé való továbbnövekedése fiziológiás-e vagy kóros, azt vitatták és vitatjuk ma is, de már régen kétségtelennek látszott, hogy bizonyos határon túl kóros folyamat. Ha ezt a határt nem is tudjuk pontosan megjelölni, az egypetéjű ikrek vizsgálatával talált eredmények azt mutatják, hogy a határ nincs messze az emmetropiától és 2 dioptria körül mozog (bár Halbertsma 6—7 dioptriát is talált). Bárhonnan is kezdjük számítani a határt a kóros myopia felé, ha arra gondolunk, hogy az ember egyéni fejlődése mellett az emberiség is a myopia felé halad a történelem folyamán, nem lehet kétséges előttünk, hogy a myopia inkább az ember kóros elváltozásai közé tartozik és nemcsak az egészen nagyfokú myopiát lehet »kóros«-nak nevezni. A vadon élő emberek között alig találtak myopiát a kutatók és mint tudjuk, ma is vannak néptörzsek, melyeket a myopia alig érint. A myopia keletkezésének kérdését tehát a szem kóros növekedési problémájának tekinthetjük. A spherikus refractió kialakulását úgy fogjuk fel, hogy a helyes növekedés folyamán a kistérfogatú hypermetrop szemtekéből normális nagyságú, emmetrop szem * A Szemész Szakcsoport I960, nov. 24. tudományos ülésén és az 1961. szept. 8. kongresszusán tartott előadások nyomán. 125
